Ensor és Csernus-kiállítás nyílik a KOGART-ban
Csernus Tibor képzőművészeti hagyatéka 2009 őszén került a Kovács Gábor Művészeti Alapítványhoz, ekkor kezdték el feldolgozni a művészettörténészek. A Kogart új kiállítása az ő munkájukba enged bepillantást: végigvezeti a látogatót a feldolgozás folyamatán, az állapotfelmérés, a konzerválás, a katalogizálás, az életmű-elemzés fázisain, bemutatja, hogyan válik egy hagyaték egy gyűjtemény részévé
A rendhagyó kiállítás tehát ? ahogy a címe is érzékelteti ? nem egy szépen kiglancolt hagyatéki bemutató. A falon ott lógnak ugyan a művek, de a térben elhelyezett infópontokon ? installációk, monitorok, szemléltető eszközök és interaktív módszerek segítségével ? a látogató bejuthat a színfalak mögé is. Megtudhatja, hogyan zajlik a Csernus-grafikák restaurálása, mit jelent a leltári szám, hogyan datálják a műveket, miként helyezik el az életműben az egyes darabokat.
Ami a kiállított műveket illeti ? Csernus Tibor közel nyolcvan grafikája, pasztell és akvarell képe látható a falakon ?, azok időben és témában jól körülhatárolható műtárgycsoportot alkotnak az 1980-as évek végéről, az 1990-es évek elejéről. Túlnyomó részük aktábrázolás, néhány önarckép ? komoly darabok, többségük önálló mű.
James Ensor a 19. század végi belga művészet az egyik legfontosabb alkotója, akit nem lehet egyetlen áramlat képviselőjeként sem jellemezni. Bár művészete a késői szimbolizmus formai megoldásaihoz kötődik, a szürrealizmus és az expresszionizmus egyik legjelentősebb előfutárának tekinthető. Korai műveit még az impresszionista festésmód jellemzi, később eltávolodott ettől a stílustól, és képzeletének teremtményeit ? démonokat, maszkokat, csontvázakat, amelyek mind a halál és a frusztráció jelképei ? a szimbolikus művészet szolgálatába állította. Ugyanakkor csendéletei, portréi és enteriőrképei a realizmus hagyományához kapcsolódnak.
Alkotásain az 1800-as évek végétől egyre gyakrabban bukkannak fel sokalakos, groteszk karneváli jelenetek, amelyeknek főszereplői egy ?kifordított világ? karikaturisztikus alakjai; csontvázak, fantomok, maszkok mögé bújtatott figurák, olyan lények, amelyekkel szatirikus módon utal saját korának társadalmi problémáira.
A KOGART Ház kiállításának törzsanyagát képező grafikai sorozatok különleges helyet foglalnak el Ensor életművében, itt látható most leghíresebb művének, az 1889-ben készült Krisztus bevonulása Brüsszelbe (Getty Museum, Los Angeles) című festményének rézkarc változata is. (A kompozíción maga a művész jelenik meg Krisztusként, kortársai által meg nem értett prófétaként.)