Erdély aranya és Észak oroszlánja az Akadémián

Képző

A Bethlen Gábor - Erdély aranya és Észak oroszlánja című tárlat darabjait Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mutatta be a hétfő esti megnyitó előtt a sajtó képviselőinek.

A kiállítást Viktória svéd hercegnő és Mádl Ferenc köztársasági elnök jelenlétében Vizi E. Szilveszter és Hiller István kulturális miniszter nyitja meg.

A stockholmi fegyvertárban őrzött ajándékegyüttest, amely a kor legbecsesebb ajándékának számító lovas felszerelésből és az ahhoz tartozó fegyverekből áll, először láthatja a nagyközönség Magyarországon. A lószerszámkészlet egyike Svédország legrégebbi fennmaradt diplomáciai ajándékainak.

A Svéd Királyi Kincstár hozzájárulásával rendezett bemutatót korabeli érmék, térképek és dokumentumok egészítik ki.

Bethlen Gábor a lószerszámkészletet abból az alkalomból adta ajándékba, hogy nőül vette a brandenburgi választófejedelem húgát, Katalint, akinek a nővére a svéd király hitvese, Mária Eleonóra volt.

Az oszmán-török eredetű lovas felszerelés központi darabja egy drágakövekkel ékesített, aranyozott ezüst nyereg, díszesen kivarrt vörösbársony üléssel, szárnyakkal és lófartakaróval. Tartozéka a kantár a homlokrózsával, a vállszíjakból és szügyrózsából álló szügyelő, egy nyaklódísz és egy kengyelpár.

A szablya, a dísztőr és a buzogány ékszerfegyvereknek számítanak: a pengéken kívül minden fém aranyból van és a drágakövek sokasága kizárja a hétköznapi használatot.

A kincsegyüttes szinte minden darabja a szultáni székvárosban, Isztambulban készült, némelyikben pecsét formájában fellelhető a szultán kalligrafikus kézjegye.

Erdélyt annak idején két irányzat jellemezte a művészetekben: a festészet, szobrászat, építészet terén követték az európai stílusfejlődést, az iparművészetben azonban a keleti hatás nyert teret.

Erdély művészetébe így a XV-XVI. századtól kezdődően egyre több szerájbeli stíluselem épült be, kedveltté váltak a török tárgyak, Bethlen Gábor maga is előszeretettel vásárolt ilyen alkotásokat - írták a szervezők a kiállítás prospektusában, azt indokolva, miért éppen oszmán eredetű ajándékot kapott a fejedelemtől a svéd király.

A december 9-ig megtekinthető kiállításon a nyomtatott és kéziratos dokumentumok között szerepelnek egyebek mellett a fejedelem esküvője alkalmából megjelent köszöntők, a tárlat része továbbá Bethlen Gábor több levele, törvénye, határozata, valamint számos irat érdemeiről, személyéről.

Mindemellett látható néhány térkép az 1600-as és 1700-as évekből és számos tárgy múzeumok gyűjteményeiből. Ez utóbbiak között szerepel Bethlen Gábor mentéje és Brandenburgi Katalin díszruhája (Magyar Nemzeti Múzeum), több korabeli láda és karosszék (Iparművészeti Múzeum), valamint számos erdélyi érem (Déri Múzeum, Debrecen).