 |
|
A Tornyai János Múzeum |
(MTI) - Az értékes és a maga nemében páratlan kollekciót, amely mind térben, mind időben áttekintést ad a magyar népi hímzés remekműveiből, csütörtökön adták át a nővér örökösei.
Az 1921-ben Hódmezővásárhelyen született Badalik Lídia a tanárképző főiskola elvégzése után a szerzetesrendek 1948-as feloszlatásáig Jácinta nővér néven domonkos rendi apáca volt, majd világi tanárnőként dolgozott. A rendszerváltás után részt vett a rend újraszervezésében. Szülővárosa munkásságát Pro Urbe díjjal ismerte el.
Nagy Vera néprajzkutató elmondta, hogy Badalik Lídia a textilgyűjteményét az 1940-es évek elején alapozta meg, majd mintegy fél évszázadon át gyarapította. A kollekció anyagát nem csak szülővárosából, Hódmezővásárhelyről válogatta, gyűjtőútjain felfigyelt a legszebb darabokra szinte az egész Kárpát-medencében. Az értékes gyűjteményben vannak erdélyi, palóc és sárközi textíliák is, az 1700-as évektől a XX. század elejéig.
A hagyaték gerincét azok a reprezentatív textíliák adják, amelyeket a paraszti lakáskultúrában, elsősorban ünnepi alkalmakkor használtak - közölte a muzeológus.
A Badalik-hagyaték legegyedibb darabjai azok a romhányvidéki keresztszemes hímzett díszlepedők, amelyeket még a néprajzi szakirodalom is kevéssé ismer. Szintén kiemelkedő jelentőségűek azok a két világháború között újravarrt, a háromszáz éves mintakincset megörökítő vásárhelyi textíliák, amelyeknek eredeti példányai mára már elenyésztek. Badalik Lidia gyűjtésének köszönhetően viszont a néprajzkutató szakembereknek képük lehet arról, milyenek lehettek a XVIII-XIX. századi dél-alföldi hímzések.
