Kotsist még a polgárosodás korának nagy építészgenerációja tanította: Hauszmann Alajos, Pecz Samu és Schulek Frigyes. Fiatalon lett egyetemi tanszékvezető, a modern építészet híve és hirdetője, a funkcionális térképzés egyik első hazai mestere. Oktatóként nagy hatással volt a fiatal építészekre. 90 évesen, 1980-ban halt meg, de nem tűnt el a szellemi életből. Az általa vallott elveket folytatja a díjat osztó kuratórium azzal, hogy kimondja: "A kitüntetés jelképezni kívánja az érem névadójának - életművével is hitelesített - felfogását az etikai alapon álló, építészeti alázattal folytatott szakmagyakorlásról, valamint a magas színvonalú oktatás elismeréséről."
Kotsis Iván hosszú pályája során több korszakban is megélte a politika és az építészet konfliktusait, a hatalom romboló erejét az értékek birodalmában, és tanulságként ezt a két minőséget emelte ki mint abszolút értékmérőt: az etikát és a szakmai alázatot. Ma ugyanezek a fogalmak, bár nem látványos módon, de változatlanul mércét jelentenek, a tervezésben és az oktatásban egyformán. Reischl Gábor építész, tanár, a Szent István Egyetem Ybl Főiskolai Karának tanszékvezetője, az idei év díjazottja így köszönte meg az elismerést: "Vajon mikor leszünk képesek a magyar építészoktatásban ismét olyan célorientált, következetes és rendezett pedagógiai - szakmai munkára, mint amit annak idején Kotsis Iván professzor úr képviselt?"
