Hagyományteremtő szándékkal indította útjára két évvel ezelőtt a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteménye "Az évszak műtárgya" kamarakiállítás-sorozatot. A tárlatok fő célja, hogy rendszeres ritmusban a közönség elé tárja a Gyűjteményben folyó munka eredményeit: egy-egy újonnan megszerzett, illetve restaurált művet, vagy olyanokat, amelyekről új és bemutatásra érdemes tudományos eredmények születtek.
A három fej alakú és egy emberi arccal díszített kancsó a római császárkor késői időszakában, Kr.u. 150-300 között készült Észak-Afrikában, illetve Kisázsiában. Az ún. fejedények már a hellénisztikus korban ismertek voltak, és a Kr.u. 2. sz.-ban jöttek újból divatba, elsősorban Kisázsiában és a Római Birodalomnak a mai Tunézia, Líbia és Kelet Algéria területére eső tartományában, Afrikában. |
A Kelet és Nyugat felé egyaránt nyitott kultúrájú és gazdaságú környezetben Kr.u. 70 körül jelentek meg azok a fazekasműhelyek, amelyekben a birodalomszerte népszerű fényes-vörös luxuskerámia-fajta, az ún. terra sigillata helyi változatát gyártották. Ezek a műhelyek eleven kapcsolatban álltak a fémművességgel, a csontfaragással és a textilművészettel, így válhatott az africai sigillata-ipar a tartomány egyik legjellemzőbb, egyedi hangvételű művészeti ágává. A fejedényeket készítő műhelyek szoros kapcsolatban álltak a terra sigillatat gyártó fazekasműhelyekkel, valószínűleg mindkettőben ugyanazok a mesterek dolgozhattak. A kiállított darabok közül kiemelkedik egy ifjúfejet mintázó kancsó, amelyet a nyakán található mesterbélyeg tesz különösen ritkává és értékessé. Az afrikai fejedények valószínűleg készítő műhelyeik emblematikus darabjai voltak és a rajtuk lévő bélyegek a műhely tulajdonosának vagy vezetőjének reklámfeliratai lehettek.
Fejedények eddig csakis sírokból kerültek elő. A satyros-, mainas-, ifjú-, valamint részeg színész- vagy öregasszony-fejet ábrázoló kancsók könnyen kapcsolatba hozhatók Bacchus-szal, az Észak-Afrikában rendkívül népszerű istennel: talán nem csupán a halál felett érzett bánatra a borban nyert vigasztalást fejezhették ki, hanem az istenséghez kapcsolódó misztériumok révén a halott újjászületésének reményét is. |