Farkas Aladár kisplasztikái, Lucien Hervé fotói a Francia Intézetben

Képző


farkas_aladar_wikipedia.jpg
Farkas Aladár

(MTI) ? A szobrászművész huszonhat kisplasztikája látható a tárlaton, közülük tizenötről készült Hervé-fotó tekinthető meg a Francia Intézetben ? mondta Farkas Luca, a művész lánya és hagyatékának gondozója. A tárlat címéről megjegyezte, hogy a két művész nem ismerte egymást, soha nem találkoztak, bár Farkas 1937 és 1939 között Párizsban dolgozott. "Életlátásuk, humoruk ugyanakkor nagyon hasonló".

 
Farkas Luca édesapja 1981-ben bekövetkezett halála után két évvel Párizsban ismerte meg Lucien Hervét, aki 1910-ben Hódmezővásárhelyen született Elkán Lászlóként. Franciaországban már új nevén, az építész Le Corbusier fotósaként vált ismertté. A művészi hagyaték őrzője meghívta a fotóművészt Farkas Aladár Százados úti műtermébe, ekkor készült a szobrokról 26 fotográfia, köztük egy műteremrészlet. A fotók egy része a Farkas Aladár című, a Corvina Könyvkiadó gondozásában megjelent albumban is megtalálható.
 
A kiállítás egyben válogatás Farkas Aladár kiemelkedő munkáiból: többek között ott lesz az 1968-as francia diáklázadások által ihletett Gall kakas, mögötte Hervé fotója és kiteszik az 1930-ban született Anyám című 44 centiméteres bronzszobrot is. Látható lesz a szobrász híres avantgárd alkotása, az Ecce homo című 1935-ből: ezt úgy formázta meg, hogy a kinyújtott kar végén van a szenvedő ember feje.
 
A kismarosi óvoda kertjében áll a Hintázó fiú mackóval című alkotása, amely egy libikókát formáz és a jól viselkedő "ovis" a maci mögé ülhet. Ennek a munkának csak a vázlata lesz a tárlaton, de Lucien Hervé fotóján látható az eredeti szobor. Párizsban 1938-ban készült a Kuporgó című, 50 centiméteres terrakotta plasztikája. Középületben, az ELTE Jogi Karán díszeleg az 1930-ban műkőből faragott Korsós lány, amely egy méter magas és a Francia Intézet lépcsőfordulójába helyezik el a kiállítás idejére, február 17-ig ? foglalta össze Farkas Luca.
 
Farkas Aladár 1909-ben született Budapesten. 1929-től Pátzay Pál szobrászművész tanítványa volt. A II. világháború idején részt vett az ellenállási mozgalomban.
 
A kiállítás megnyitója előtt Szűcs György, a Magyar Nemzeti Galéria igazgatója, Beke László, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója és Gebauer Imola művészettörténész beszélget Farkas Aladár munkásságáról Faludy Judit művészettörténész moderálásával. A megnyitóbeszédet Francois Laquiéze, a Francia Intézet igazgatója tartja.