Fekete Mariann így vall önmagáról: "Leginkább a zenehallgatás motivál az alkotást illetően. Gyakran hallgatok kortárs repetitív zenét. Egyébként az ismétlés, az ismétlődés számomra egy nagyon fontos elem. Talán ez a keresés egy módja, az újra és újra való megszólítása a dolgoknak, a megbizonyosodási szándék, a százszor kimondása valaminek, ami kölcsönöz egy rituális jelleget az alkotó folyamatnak. Visszatérve a zenehallgatásra, John Cage írja egy tanulmányában, hogy a zene megteremt egy olyan pillanatot, amelyben idő- és térérzékelésünk megszűnik s a személyiséget összetevő elemek sokasága eggyé válik, az individuum osztatlanná lesz. Ez egy örömteli pillanat, ki ne vágyna rá... A zene az idő dimenziójában jön létre, míg a festés a térben, két dimenzióban valósul meg. Néha késztetést érzek arra, hogy kitágítsam a rendelkezésemre álló teret, szeretném a mozdulatok és a mozgások továbbvitelét, sorozatokat készítek, diptichonokat, amelyek - utólag vizsgálva - mégis nagyon laza módon kötődnek egymáshoz." A kiállítás helyszíne: Dorottya Galéria, 1051. Budapest, Dorottya u. 9 A kiállítás látható: 2006. július 25. - augusztus 26. Nyitva tartás: minden nap 10-18 óra között, vasárnap zárva
