(MTI) Szentkirályi Miklós restaurátorművész, a Magyar Restaurátor Kamara elnöke elmondta, hogy a csaknem hárommázsás, 36 négyzetméteres festmény rendkívüli törődést igényel. Szállításában, kifeszítésében és az egyéb szükséges munkálatokban öt restaurátor és több más szakember, összesen egy tucatnyian vesznek részt.
Az alkotás 1991-ben kezdődő restaurálásában is részt vállaló művész emlékeztetett arra, hogy a Golgota története kalandos, hiszen 1907-ben az akkori tulajdonos, John Wanamaker háza leégett, a festményt csak úgy tudták megmenteni, hogy kivágták a keretből. A hiányzó széleket ugyan pótolták, de a régi és az újabb vászon találkozása máig a festmény legérzékenyebb része.
A Golgota hatalmas mérete miatt csak hengeren szállítható, így minden kicsomagolást követően ellenőrizni kell a festmény felületét, pótolni az esetleges "lepattogzódásokat" és a helyenként lemattult lakkréteget ? hangsúlyozta a restaurátor.
Szentkirályi Miklós elmondta, hogy a festmény a nagy sikerű bécsi Munkácsy-kiállítás helyszínéről, a Künstlerhausból érkezett Szegedre. A Tisza-parti városban október közepéig látható tárlatot követően pedig visszakerül a debreceni Déri Múzeumba.
A szegedi Munkácsy-tárlat gerincét a Pákh Imre gyűjteményéből származó több mint harminc alkotás adja. Ezek között szerepel két olyan festmény is ? az 1882-ben festett Olvasó nő és a 1888-89-ben készített Hímző leány ?, amelyeket korábban még nem mutattak be magyarországi kiállításon.
A Pákh-gyűjtemény mellett öt festményt a Magyar Nemzeti Galéria kölcsönöz a kiállításra, három alkotást ? a Honfoglalás színvázlatát és szénvázlatát, valamint a Tálcás lányt ? a Móra Ferenc Múzeum saját gyűjteményéből mutatnak be a Kultúrpalotában. A tárlaton látható ? a békéscsabai múzeumból származó ? fotográfiák Munkácsy Mihály párizsi műtermét, baráti körét idézik meg.
