A belvárosban élő művésznő menekülése a természetbe, remekműveket hozott létre. Szabadság iránti vágya, olyan vidékekre kalauzol el minket, ahol bármikor szíves lennénk mi is. A Balatont szinte minden napszakban megfestette, nappal, délben, hajnalban, naplementekor, de Szigliget Alkotóháza sem maradt ki a sorból. Áttekintve tematikáját, a tájképek, a csendéeletek, a falusi élet apró pillanatai dominálnak képein. Számára a szabadság adja az ihletet; a fertődi, az alföldi, a Balaton-felvidéki táj, annak hangulatát tükrözi és ajándékozza nekünk, akik itthon télen a Dráva utcánál elsétálunk a Duna Galéria előtt. Szoboszlay Éva szuverén művészegyéniség. Nem hatnak rá a divat-irányzatok, ő ?csak fest és fest ?ezzel fejezi ki lelke legbelsőbb szépségigényét. Színei a kékek, a sárgák, a zöldek csak ritkán elegyednek barnával vagy lángoló vörössel. Ezt főleg virág csenéletein figyelhetjük meg. A kék írisz, a zöldalma, a kékes virágok legjellemzőbbek rá, kivételt csak a ragyogó sárga napraforgók, és piros pipacsok, rózsák vagy gyümölcsök jelentenek. A lilás, barnás színek inkább tájképeire jellemzőek. Itt főleg az árnyékban megbúvó árnyakat mutatják. Képein nem látunk embereket, mindent a halk, csöndes nyugalom jellemez. Az a béke, amit a természet adhat nekünk Kiállításának címe, azért a fény és derű, mert e kettő dominál festményein, és valahogy mindig győz a fény, Szoboszlay Éva derűs optimizmusa.
A kiállítás helyszíne: Duna Galéria, Budapest XIII. Pannónia utca 95.
A tárlat megtekinthető: 2004. december 08. - 2005. január 02. között, naponta 10-18 óráig
Vajda Ildikó/Artnet
