1935. augusztus 24-én Kassán a Pénzügyigazgatóság épületénél dolgozó munkások egy apró rézdobozt találtak. Az állatmintás, fedeles edényben több mint 12 kilónyi aranypénz volt, amelynek egy részét a munkások azonnal meg is próbálták értékesíteni, de az ékszerész felismerte, hogy nem hétköznapi érmékről van szó, és értesítette a rendőrséget. A kalandosan napvilágra került lelet ?kassai aranykincs? néven vált ismertté.
A Kárpát-medencében egyedülálló aranykincslelet, amelyet a XVII. század végén a Thököly-féle Habsburg-ellenes felkelések során rejthettek el, nemcsak mennyisége, de összetétele miatt is rendkívüli jelentőségű. Európa szinte minden tájáról származó pénzeket tartalmaz, legrégebbi és legfiatalabb darabjainak kibocsátása között pedig 277 év telt el.
A csaknem 3000 darabos lelet különlegesen értékes darabjai közé tartozik három arany emlékérem: kettőt II. Lajos koronázásának emlékére készítettek, míg a harmadikat I. Ferdinánd emlékére verte az ismert reneszánsz éremművész, Fueszl Kristóf, aki Körmöcbánya polgármestere is volt. Az 1541-ben készült emlékérem nemcsak mérete miatt tűnik ki a kincs többi darabja közül, szó szerint páratlan ritkaság. Ezüstből készült példányai ugyanis gyakran felbukkannak az európai árveréseken, de aranyváltozata a kassai éremlelet kivételével nem ismert Közép-Európában sem magán-, sem közgyűjteményben.
A tiroli verde művészeti hatásait magán viselő érem, melyen a páncélos uralkodó lovon ülő alakja látható, megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeum március 20-ig látogatható, A kassai aranykincs című időszaki kiállításban.
