A fleskumi művésztelep remekei

Képző

A táj feltétel nélküli szeretete, a norvég lankás dombok lágysága sugárzik át a fleskumi művésztelep keretei között alkotott festményekről.
Hat norvég festő - Harriet Backer, Kitty Lange Kielland, Gerhard Munthe, Eilif Pettersen, Christian Skredsvig és Eric Werenskiold - az 1870-es években együtt vágott neki a müncheni tanulmányoknak, melynek hatása megfigyelhető festményeiken. Közülük néhányan Párizsba költöztek, tovább is megtartva a baráti szálakat. Majd 1886 nyarán ismét közös utat választottak: az Olso közeli Fleskum tanyát. Ám az egynyári vakációs tevékenység művésztelep szintre emelkedett és később az egyik legjelentősebb korszakává lett a norvég képzőművészetnek.

Kép: Eilif Peterssen: Nyári este

Christian Skredsvig: A fűzfasíp
Időben elhelyezve mondható, hogy a fleskumi és a magyar nagybányai művésztelep unokatestvérek, hiszen céljaik, szemléletük hasonló volt. Mindketten a természet újrafelfedezését, a hazai tájak témául-választását tűzték ki és vitték vászonra. Ugyanakkor országuk önállósulási törekvéseit, szabadságvágyait is hangoztatták.
Erik Werenskiold: Testvérek
Nem utolsó sorban az indítás is közös volt: a müncheni akadémia, a francia plain-air a század meghatározó elemei voltak az akkori európai piktorok számára.
A köz- és magángyűjteményekből bemutatásra kerülő közel 70 festmény nagy része a fleskumi táj szelíd dombjaitval, sejtelmes tavaival, a korabeli emberek mindennapjaival, házaik enteriőreivel ismerteti meg a szemlélődőt.
Christian Skredsvig: Este a tavon /Aranyló felhők/ Christian Skredsvig: Tavirózsák
Eilif Peterssen: Nyári éjszaka
Méltó környezetet választottak a királyi ajándéknak a norvég nagykövetség illetékesei eme hazánkban talán kevésbé ismert, mégis Európa szinten elismert 19. századi norvég piktúra remekeinek.
A tárlat december 1-ig tekinthető meg.