Képző

Forgács Péter Col Tempója az Ernstben

Archív 2010. január 10.
A Rényi András kurátor gondozásában megvalósított Forgács Péter-mű egy a második világháború idején nemzetiszocialista antropológiai kutatások céljából összegyűjtött és ma a bécsi Természettudományi Múzeumban őrzött film- és fényképarchívum anyagából építkezik.
 

A gyűjtemény sok ezernyi, egységes szabvány szerinti, hadifoglyokról, őrökről és osztrák lakosokról készült arcképből áll, amelyet "tudományos" célból gyűjtöttek össze és archiváltak. De a mű nem az egykorú dokumentumok történeti feldolgozása. Célja inkább az, hogy egyfajta labirintus struktúrában megmutassa: hányféleképpen nézhetünk rá a másik emberre. Miként nézi, szemléli, érti félre vagy érti meg a mai néző ugyanazon képeket különféle - művészettörténeti, történeti, kortársművészeti, életrajzi vagy akár lélektani - kontextusokban? A drámai erejű mű erkölcsi kérdésekkel, a történelmi emlékezet hiányaival és előítéletes reflexeink működésének felkavaró tapasztalataival szembesíti azt a nézőt, aki hajlandó olvasni ezeknek az embereknek a tekintetéből.

 
A munka velencei bemutatkozása jelentős sikert aratott: több mint 200 ezeren látták, és nemcsak a laikusok körében lelt értő visszhangra, de rangos szakmai fórumokon is méltatták itthon (Artmagazin, Artportál) és külföldön (Art in America, Kunstforum) egyaránt. Minthogy honfitársaink közül csak keveseknek lehetett alkalmuk a Giardini kertjében felkeresni a kiállítást, az Ernst Múzeum termeiben most a szélesebb hazai közönség is megismerkedhet vele.