| A magyar kabaré történetének két nagy énekesnője volt Medgyaszay Vilma és Vidor Ferike. A két ellentétes alkat sikeresen kiegészítette egymást a kabaré színpadán. Medgyaszay a mindenkori úrinő, sőt nagyasszony típusát jelenítette meg, Vidor Ferike pedig az örök cselédlány, a slampos és cserfes szolgáló figurájával aratott sikert. 1913-ban, Nagy Endre kabaréjának fénykorában Medgyaszay és Vidor országos hírű művésznők, számtalan kuplé és sanzon népszerű előadói. A kulisszák mögött azonban a két művésznő régóta rivalizál egymással. Medgyaszay az elegánsabb, Vidor a mulatságosabb. A rivalizálás nemcsak a közönség kegyeiért, hanem a kabaré háziszerzője, Gábor Andor szívéért is folyik. |
 |
| Erős Csaba - Ullmann Mónika (háttérben:Lugosi Viktória és Hiller István |
| Mindketten féltékenyen figyelik egymás sikereit, s kíméletlenül harcolnak Gábor Andorért. Vidor Ferike számára nagyobb a tét, mivel az ő szövegeit szinte csak Gábor Andor írja. Medgyaszay a női trükkök sorozatát követi el, hogy az ő számai után a költő már ne tudjon Vidornak új verset írni. Már-már úgy tűnik, a nagystílű Medgyaszaynak kedvez a szerencse, amikor váratlan fordulat következik a kabaré életében
A huszadik század elejének híres sanzonjait, kupléit is feleleveníti a zenés est. A dalok szövegét olyan költők írták, mint Heltai Jenő, Szép Ernő, Gábor Andor, sőt Ady, Babits, Kosztolányi verseit is énekelték a kabaréban. A két művésznő vetélkedésére, azaz a női rivalizálás fortélyaira épülő játék során azért is érdemes új életre kelteni a régi dalokat, mert a sanzon, miközben az irodalmi kabaré legnemesebb hagyományai közé tartozik, a pesti ember életformájának és életérzésének halhatatlan kifejezője is. Fotó: Terasz.hu |
