A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, az esztergomi Balassa Bálint Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum és magánszemélyek gyűjteményéből válogatott 65 műtárgy bemutatásával választ ad arra, hogyan tudta egy kivételes tehetségű és jellemű, a művészet szabadságának elvéhez makacsul ragaszkodó művész túlélni a megpróbáltatásokat, hogyan lett a szenvedélytől áthatott természetábrázolás remény és vigasz az alkotó számára.
Békásmegyer zárt világában a természetes létezés eredendő tisztaságát nemcsak a növények és az állatok jelentették Gadányi (fotó:Várkonyi László) számára, hanem az ismerős és ismeretlen gyerekek, a titokzatosságot sugárzó nők. S ha valaki a képekben rejlő transzcendencia forrása után kutat, Gadányi Krisztus című képében, a magát Isten fiának valló férfit a keresztfán elszenvedett gyötrelmek közepette megörökítő festményben rálelhet erre a forrásra.
Gadányi békásmegyeri korszakának művelődéstörténeti jelentőségű emléke a Kassákról készített két portré, mely a természetközeli élet légkörében feloldódó embert láttatja a köztudat által leginkább csak a szigorúság megtestesítőjeként ismert pályatársban.
A csak a békásmegyeri korszakot ismerők számára a felfedezés erejével hathatnak azok az 1927 után készült művek, melyeket Gadányi az absztrakt művészet hagyományainak folytatására vállalkozó festőként alkotott. A kiállítás ily módon tehát pályakép is, melynek íve a ráció irányította kubizmustól a szenvedély és szenvedés szülte expresszionizmusig rajzolódik ki ismerős és ismeretlen művek révén.
A tárlat megtekinthető 2005. január 2-ig naponta 10-18 óráig.
[Ebics Anna]
