A külföldön mindenütt "Magyarországi Mária"-ként ismert királyné személye, országok fölött átívelő életútja, politikai pályája és egész Európát behálózó családi kapcsolatrendszere izgalmas téma a mai Európa embere, és természetesen a hazai közönség számára is. Úgy a szakemberek, mint a kiállítást látogató nagyközönség érdeklődést mutathat kivételes asszonyi sorsa, valamint a magyar királyság történelmét meghatározó drámai korszakban betöltött szerepe iránt. Habsburg Mária 1521-ben tizenhat évesen érkezett Magyarországra, hogy a nála egy esztendővel fiatalabb II. Lajos feleségeként betöltse a dinasztikus házassági politika által számára kijelölt szerepet. Az öt évig tartó, a jelek szerint kiemelkedően boldog házasságának 1526-ban a mohácsi vereség és a király halála vetett véget. Férje, trónja és gazdasági függetlensége elveszítése után Mária királyné menekülni kényszerül Budáról.
Az idegenből jött gyermekasszony sorsa ebben az időszakban különösképpen összefonódik a magyar királyságéval, személyes vesztességei mögött az ország tragédiája áll, életében bekövetkezett markáns határvonal Magyarország számára is egy korszak lezárulását és egy új korszak kezdetét jelenti. Mária királyné a családi elvárások ellenére sem házasodik újra, 1531-től elfogadja bátyjának V. Károly, német-római császárnak felkérését a németalföldi helytartói poszt betöltésére. A németalföldi helytartóság éveiben kitűnő politikai és kormányzati képességeiről tesz tanúságot. 1555-ben V. Károllyal együtt lemond, és Spanyolországba vonul vissza. Itt éri a halál 1558-ban. A kiállítás bemutatja Mária királyné személyiségét, környezetét - különös tekintettel az udvarában tevékenykedő művészekre, felvillantja kapcsolatát Luther Mártonnal és a korai reformációs gondolatvilággal, valamint politikai szerepét Magyarországra érkezésétől a németalföldi helytartóságáig.
Hangsúlyt kap a 16. század elejének egyházi és világi zenéje, a kibontakozó humanista műveltség tárgyi emlékei, valamint Mária és Lajos alakjának későbbi történeti és művészeti recepciója. A kiállítás egyedülálló művészeti anyaga egy audiovizuális elemekkel kiegészített, történeti kiállításoknál talán szokatlanul modern látványterv koncepcióba ágyazva kerül bemutatásra. A lineáris felépítésű kiállítóteret összekötő installáció elemek optikailag vezetik a látogatót, egyben tükrözik a tartalmi időmúlás periódusait, Mária életének "európai útját", magyarországi életszakaszának állomásait, és az adott terek tartalmának személyes metaforáját. A helyszínből és a kiállítandó tárgyak természetéből adódóan a kiállítás fókuszában elsősorban Habsburg Mária életének a közép-európai régióban töltött évei állnak (1514-1531). Így az 1993-ban, Hollandiában rendezett - a királyné életének Németalföldön töltött időszakára hangsúlyt helyező - kiállítás párjának is tekinthető. A rendezésben résztvevő országokat összekapcsolja Habsburg Mária személye és életútja, amit a kiállításban közös munka eredményeként értelmeznek és mutatnak be. Az egymást kiegészítő tárlatok műtárgyai a budapesti kiállításon kultúrtörténeti oldalról, a pozsonyi kiállításon művészettörténeti szempontok szerint kerülnek bemutatásra.
A magyar és szlovák intézmények anyagát osztrák, német, angol és cseh múzeumok, galériák, egyházi és magángyűjtemények műtárgyai egészítik ki. A kiállítások helyszínei: Budapesti Történeti Múzeum - Budapest, Vármúzeum, "E" épület, Szent György tér 2. - 2005. szeptember 30. - 2006. január 9. Slovenská Národná Galéria, Bratislava, Riečna 1, 815 13 Bratislava - 2006. február 2. - 2006. április 30. Kép: Bicskey András címeres levele, Magyar Országos Levéltár, DL 72296
