A Magyar Festők Társasága, a hazai festőművészek legnagyobb szakmai egyesülete 1995 nyarán alakult meg mint önálló jogi személyiségű társadalmi szervezet. A társaságot 33 festőművész alapította, akik túl akartak lépni a művészeti szervezetek pártállami időkben kialakított, elavult formáin. Az egyesület alapító elnöke 2002-ig Karátson Gábor festőművész-író volt, akit Kováts Albert festőművész-művészeti író követett. |
A Magyar Festők Társaságának célja a tagság és általában a magyar festőművész társadalom gyakorlati, szakmai támogatása, kiállítási alkalmak felkutatása, tárlatok és szakmai programok létrehozása; egyben a rendkívül színes kortárs magyar képzőművészet széles körű megismertetése minden lehető eszközzel, különös tekintettel a hazai vizuális műveltség állapotára. Hajó a címe a festészeti kiállításnak, ami egyben azt is jelenti, hogy minden művész valamilyen formában az ősi vízi járművet vagy a szimbolikus járművet (amely az égitesteket, főként a Napot viszi keresztül az égbolton) jelenítik meg. A hajó (bárka, csónak, ladik, tutaj) összekötő a föld és a víz, a véges és a végtelen, az élet és a halál között. A kiállítás rangját emeli, hogy több művészt is elismerésben részesítettek: Budapest Belváros-Lipótváros Közgyűlésének díját Bándi Gábor, Somogyi György, Vilhelm Károly; a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának díját Bikácsi Daniela, M. Novák András; a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének díját Sejben Lajos kapta. |