Cakk-cakk-cakk - szól a MONO Galéria legújabb, három fiatal formatervező munkáit bemutató kiállításának címe. Kétségtelen, hogy az egyenetlen, bizonytalan és olykor ki tudja merre tartó cikk-cakkok helyett itt magabiztosan vezetett, egy irányba tartó vonalakkal, művészi világképekkel találkozhatunk, a három "cakk" pedig tulajdonképpen a három, szabad formát képviselő minimalista művész szimbolikus elnevezését is takarhatná. Első pillantásra úgy tűnik, mintha az alkotók felosztották volna maguk között a formákat és színeket, mint a teremtés legfontosabb eszközeit. Pataki Balázs a szögletes formák és a sötét színek mestere, Kludovácz Andrásnál a gömbölyűbb, finomabb vonalak, emellett a sötét és világos tónusok egyaránt dominálnak, míg Néma Júlia alkotásai a fehérrel, és nem utolsó sorban a fénnyel operálnak.
Három a magyar cakk
Képző
Kludovácz András munkái sokrétű, eleven fantáziával vannak tele: a vizuális illúzióteremtés mestereként Hurok-sorozatában a sík a perspektíva változtatásával alakul át térbeli formává - bizonyítva a fekete és a fehér találkozásának elementáris erejét. Pataki Balázs és Néma Júlia alkotásai között a szó szoros értelmében Kludovácz András Áthatás II. című műve jelenti az átmenetet - a két férfialkotó és Néma Júlia alkotásait ugyanis egy üvegfal választja el, az ajtó mellett pedig a már említett mű függ -: az illúzió ismét tökéletes, a fekete és zöld ovális elemek egymást részben fedve az anyag nemlétező, de látható áttetszőségét érzékeltetik. Néma Júlia alkotásai egy egész termet töltenek meg melankolikus fehérségükkel, ahol egy időre a fény-árnyék különös játéka is főszerephez jut. A szilikátipari tervező egyik legérdekesebb, a többitől markánsan elkülönülő Könnyek című művének mázzal teli porceláncsészéi mint megannyi kontaktlencsetartó - műkönnyek, mégis mind más-más sorsról árulkodik.
A kiállítás megnyitóján Fajó János festőművész hosszasan méltatja az alkotókat. Voltak, akiket csak tanított, de nem lettek a tanítványai - ez azonban nem mondható el a három kiállítóról, akit az egyetemen és a szabadiskolában együtt töltött több mint 10 év alatt zárt a szívébe. A Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész kiemelte: ember legyen a talpán, aki ebben a mai "szellemi kupiban" eligazodik. Hozzátette, ez a három alkotó mára professzionális formatervezővé vált: "A festészetben kutatnak és a formatervezésben alkalmaznak. A ma fiai, akik két lábbal állnak a földön és szárnyalnak a levegőben". Szerinte minden esélyük megvan arra, hogy ha nem tévesztenek célt, önmagukhoz érkezzenek - egy tanítványnak pedig ennél több nem is kellhet saját mestere szájából.