Mojzer Miklós főigazgató felhívta a figyelmet arra a hasonlóságra, amely az Eretriaban 475-450 k. készült arany fülbevaló és az Esztergomban az ásatások során talált fülbevaló között van. Hangsúlyozta: én nem vagyok a téma szakértője, de a hasonlóság rendkívül nagy a két lelet között.
Ugyancsak a fő látnivalók közé tartozik a Nagy Sándor halálát követő évtizedekben készült sedesi aranydiadéma, ami egy új korszak kezdetét jelzi és a polisok mikrokozmosza után immár óriásivá tágult hellén világ mindent magába olvasztó, de mégis változatos kultúráját tanúsítja. E kultúra hatása még századokkal később is jól látható a római császárkor ékszerein. A gyakran drágakövekkel ékesített bizánci ékszerek már az ókori hagyományokból táplálkozó, de a kereszténység szellemében átalakult művészetet tükröznek.
A 74, zömében arany- és ezüstékszer kronológiai sorrendben, földrajzi összetartozásuk, illetve leletegyüttesük alapján került elhelyezésre a kiállításon. A kiállított tárgyak lelőhelyét bemutató térkép, az egyes korszakokról készült rövid ismertető szöveg és a különféle korabeli, ékszerviselési szokásokat is bemutató műalkotás képe a nagyközönség számára nyújt eligazítást.
A kiállítás hoz készített magyar nyelvű vezető ad részletesebb tájékoztatást a bemutatott ékszerekről és az aranyműves technikákról.
A legnagyobb görögországi múzeumok anyagából összeállított, Magyarországon első ízben látható kiállítás két szempontból is jelentős kulturális esemény. Lehetőséget nyújt a magyar közönség számára, hogy egy többezer éves történet kisszámú, de válogatott remekművének segítségével betekinthessen a mindenkori elit világába, s egyúttal az aranyműves mesterség rejtelmeibe is, megismerkedvén egy olyan művészettel, amelynek hatása - Hellason kívül is - mind a mai napig tart.
|
