 |
| A legnagyobb görögországi múzeumok anyagából összeállított, kiállítás anyagát előzőleg Madridban, Prágában és Varsóban állították ki. Magyarországon első ízben látható kiállítás két szempontból is jelentős kulturális esemény. Lehetőséget nyújt a magyar közönség számára, hogy egy többezer éves történet kisszámú, de válogatott remekművének segítségével betekinthessen a mindenkori elit világába, s egyúttal az aranyműves mesterség rejtelmeibe is, megismerkedvén egy olyan művészettel, amelynek hatása - Hellason kívül is - mind a mai napig tart. |
 |
 |
| Nikolaosz Kalantzianosz - a Görög Köztársaság nagykövete | Prof. Evangelos Venizelos - Görög Kulturális Miniszter |
| A nem mindennapi kincsekből álló válogatás a kései újkőkórtól a 19. századig mutatja be a Hellas területén előkerült, főként a "felső tízezer" körében népszerű arany- és ezüstékszereket. A tárlat elején néhány kiemelkedő darab (pl. a liliomokkal díszített arany nyakláncok és az áldozati jelenetet ábrázoló arany pecsétgyűrű) a mintegy három és félezer évvel ezelőtt virágzott és Homéros által megénekelt "aranyló kincsű" Mykéné gazdagságát idézi. Az Észak-görögországi Sindosban és az euboiai Eretriában talált, csodálatosan kidolgozott aranyékszerek a görög-perzsa háborúk korában is virágzó mesterség tanúi. |
 |
 |
| Elissavet Stassinopoulou-kakarouga - a kiállítás rendezője | Mojzer Miklós - a Szépművészeti Múzeum főigazgatója |
| Mojzer Miklós főigazgató felhívta a figyelmet arra a hasonlóságra, amely az Eretriaban 475-450 k. készült arany fülbevaló és az Esztergomban az ásatások során talált fülbevaló között van. Hangsúlyozta: én nem vagyok a téma szakértője, de a hasonlóság rendkívül nagy a két lelet között. Ugyancsak a fő látnivalók közé tartozik a Nagy Sándor halálát követő évtizedekben készült sedesi aranydiadéma, ami egy új korszak kezdetét jelzi és a polisok mikrokozmosza után immár óriásivá tágult hellén világ mindent magába olvasztó, de mégis változatos kultúráját tanúsítja. E kultúra hatása még századokkal később is jól látható a római császárkor ékszerein. A gyakran drágakövekkel ékesített bizánci ékszerek már az ókori hagyományokból táplálkozó, de a kereszténység szellemében átalakult művészetet tükröznek. A 74, zömében arany- és ezüstékszer kronológiai sorrendben, földrajzi összetartozásuk, illetve leletegyüttesük alapján került elhelyezésre a kiállításon. A kiállított tárgyak lelőhelyét bemutató térkép, az egyes korszakokról készült rövid ismertető szöveg és a különféle korabeli, ékszerviselési szokásokat is bemutató műalkotás képe a nagyközönség számára nyújt eligazítást. A legnagyobb görögországi múzeumok anyagából összeállított, Magyarországon első ízben látható kiállítás két szempontból is jelentős kulturális esemény. Lehetőséget nyújt a magyar közönség számára, hogy egy többezer éves történet kisszámú, de válogatott remekművének segítségével betekinthessen a mindenkori elit világába, s egyúttal az aranyműves mesterség rejtelmeibe is, megismerkedvén egy olyan művészettel, amelynek hatása - Hellason kívül is - mind a mai napig tart. |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
| Az érdeklődők a 4697186 és 4697189-es telefonszámon, valamint a Szépművészeti Múzeum honlapján (http://eos.szepmuveszeti.hu) kaphatnak bővebb felvilágosítást a kiállításhoz kapcsolódó programokról.
Fotó: Terasz.hu |
