 |
| Hincz Gyula |
| Hincz Gyula a Képzőművészeti Főiskolán 1922-29 között Rudnay Gyula és Vaszary János növendéke volt. 1924-26 folyamán Olgyai Viktor grafikai osztályát is látogatta. 1926-ban Párizsba utazott, 1929-ben Berlinben Herwarth Walden Moholy-Nagy László társaságában állította ki műveit a Sturm Galériában. 1928-tól kezdett kiállítani, s párizsi, berlini, római tanulmányutak hatására is az expresszionizmus, majd a neoklasszicizmus vonzotta. Monumentális faliképeket, továbbá gobelineket, szobrokat is alkotott. 1928-tól tagja volt az Új Művészek Egyesületének (UME), 1929-től szerepelt a KUT tárlatain. |
 |
| Templom, 1930-as évek, olaj, vászon, 73,5x82,5 cm, Hincz Gyűjtemény, Tragor Ignác Múzeum, Vác |
 |
| Zsögödi temető, 1942, akvarell, tus, papír, 42,8x49,5 cm, Magyar Nemzeti Galéria |
| 1930-tól kezdett illusztrációkkal valamint díszlettervezéssel foglalkozni. Első terveit az Új Színháznak (1927-1930) készítette. 1930-31-ben a római Collegium Hungaricum ösztöndíjasa volt. 1943-ban Erdélyben festett. 1945 után a Nemzeti és a Madách Színháznak tervezett jelentősebb színpadképeket. Terveire lazább, könnyedebb, expresszív grafikai és festői megkomponáltság, szín-, fény- és térépítkezés a jellemző. Emlékezetes díszletet tervezett; Steinbeck: Egerek és emberek, Garcia-Lorca: Vérnász, F. Marceau: A tojás című darabjához. Az utóbbi produkcióban indult el Kálmán György színészi karierje, a Nemzeti Színház másik - szomorúan - emlékezetes előadása, A. Miller: Az ügynök halála, amelyben Tímár József viaskodott, és maradt alul a valódi halállal szemben. Vörösmarty: Csongor és Tünde előadásához tervezett díszlete nagyban hozzájárult a Kossuth-díj elnyeréséhez. |
 |
| Körték asztalon, 1940-es évek, olaj, vászon, 47x59 cm, Hincz Gyűjtemény, Tragor Ignác Múzeum, Vác |
 |
| Csendélet zöld asztalon, 1940-es évek, olaj, vászon, 40x50 cm, Hincz Gyűjtemény, Tragor Ignác Múzeum, Vác |
| 1947-48 között Koreában, Kínában és Vietnamban járt tanulmányúton. Alkotásait az 1920-as évek végétől önálló kiállítások keretében mutatták be a Tamás Galériában (1929, 1934), az Ernst Múzeumban (1938) és a Nemzeti Szalonban (1944). Az 1960-as évektől a Dürer Teremben (1964), a Petőfi Irodalmi Múzeumban (1968), a Budapesti Történeti Múzeumban (1971), a Magyar Nemzeti Galériában (1976), a Vigadó Galériában (1980), a váci Görög Templomban (1981) állított ki. Állandó kiállítása 1984-től a váci Tragor Ignác Múzeumban található. |
 |
| Akt háromnegyed alakban, 1930 körül, olaj, vászon, 100x79 cm, Hincz Gyűjtemény, Tragor Ignác Múzeum, Vác |
| Hincz Gyula az Iparművészeti Főiskola tanára (1946-49), majd igazgatója (1958-63) és a Képzőművészeti Főiskola tanára (1949-63) volt. Illusztrációkat, szobrokat, kerámiákat és köztéri, monumentális munkákat is készített. Munkássága elismeréseként több díjjal tüntették ki: Munkácsy-díj (1952, 1957), Kossuth-díj (1958), Érdemes (1964) és Kiváló művész (1968). |
 |
| Kompozíció, 1929, gouache, tempera, papír, 41,3x53,6 cm, Magyar Nemzeti Galéria |
 |
| Csendélet, 1946 körül, olaj, vászon, 79x98 cm, Hincz Gyűjtemény, Tragor Ignác Múzeum, Vác |
| A Haas Galéria kiállításán a művész teljes életművéből "merít", de legnagyobb számban az 1920-as, 30-as és a 40-es években készített festményeket és grafikákat mutatja be, reprezentatív főművek szerepeltetésével, közgyűjtemények, a váci Tragor Ignác Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a szentendrei Ferenczy Múzeum és magángyűjtemények anyagából válogatva. Az előkészítési, rendezési munkában közreműködnek Kopócsy Anna és Zsákovics Ferenc művészettörténészek, az Magyar Nemzeti Galéria munkatársai. Az alkalomra színes katalógus is megjelenik, Kopócsy Anna tanulmányával. |
 |
| Kompozíció (Csendélet), 1946, olaj, vászon, 105x130,5 cm, Hincz Gyűjtemény, Tragor Ignác Múzeum, Vác |
 |
| Kollázs, 1980, akril, papír, rézlemez, vászon, 110x110 cm, Hincz Gyűjtemény, Tragor Ignác Múzeum, Vác |
| A kiállítás a Budapesti Őszi Fesztivál és a Magyar Festészet Napja rendezvénysorozatához is kapcsolódik. Megnyitó: 2005. október 14. péntek, 17 óra, megnyitja: Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. |
