(MTI) Mészáros Balázs, a muzeális gyűjtemény igazgatója, a kiállítás egyik kurátora egyebek mellett arról beszélt, hogy Hincz Gyula 1980-ban ajánlotta fel alkotásait Vác városának. A kollekció a művész 1986-ban bekövetkezett halála után az örökösök jóvoltából több száz munkával gyarapodott, így ma már mintegy 1700 festményt, egyedi és sokszorosított grafikát, valamint kisplasztikát tartalmaz.
A Váci Értéktár 2010-ben vette át a művek gondozását, még ugyanabban az évben a grafikai anyagból rendeztek kiállítást. 2011-ben a könyvillusztrációkból láthattak válogatást a művészet kedvelői, a sorozat mostani állomása pedig az erdélyi ösztöndíjas időszakban készült festmények, grafikák közkinccsé tétele.
Hincz Gyula az 1940-es évek elején ? Észak-Erdély visszacsatolását követően ? a kulturális kapcsolatok megerősítésén fáradozó akkori magyar kormány jóvoltából több mint kéttucat művésztársával együtt kapott lehetőséget arra, hogy ösztöndíjasként Székelyföldön dolgozhasson ? idézte fel az október közepéig látogatható tárlat alkotói gyökereit az igazgató.
A mester a képek tanúsága szerint többek között Békásban, a Gyimesekben vagy például Zsögödön a szabadban rajzolta meg az ottani tájat és a székely embereket megörökítő grafikáit, míg az olajfestményeket valószínűleg műteremben készítette. Az olajfestmény-sorozatra ? amelyet szakmai körökben sem ismertek korábban ? a gyűjtemény feldolgozása közben akadtak rá a szakemberek. A képek állaga a hosszú tárolás miatt jelentősen romlott, restaurálásuk elkerülhetetlen volt. Pályázati és saját forrásból 16 olajfestmény született újjá, eme alkotások köré építették a csütörtökön nyíló tárlatot ? hangsúlyozta az igazgató-kurátor.
A szintén Erdélyt idéző grafikák egy része a Magyar Nemzeti Galériából, valamint magángyűjteményekből került Vácra, így az Értéktárban bemutatandó képek a székelyföldi ösztöndíjasok ma ismert legnagyobb és legteljesebb sorozatának darabjai ? emelte ki Mészáros Balázs.
