?Az 1990-es évek elején Oroszországban mindössze két tábor létezett, a konceptualisták és a tradicionalisták (hagyományos festők), akiket az intolerancia áttörhetetlen fala választott el. Ez a fal most leomlott, felszínre került a közös alap, amelyen tradicionalisták és konceptualisták, pop-artosok és szürrealisták, divat fotósok és baloldali radikálisok, absztrakcionisták és designerek együtt léteznek ? írja Constantin Bokhorov a Hírkapuőrzők című kiállítás atyja. - A sokféleség a piac igényeinek megfelelően strukturálódott, s mindez kétpólusú helyzethez vezet, ahol az egyik pólus a sztárok csapata, a másik pedig a perifériára szorultaké (köztük a spektrum többi része). A művészetben is ugyanaz a neoliberális egzisztencializmus lett a domináns alapelv, ami a társadalomban általában, s így a hangsúly itt is tömegtermelésre és a termékek mindenáron való aktív reklámozására helyeződött. Ebben a helyzetben azok a művészek kényszerülnek kívül álló pozícióba, akiket nem az új tömegtermelés, hanem inkább a munkák minősége érdekel. Ők hűek maradnak az avantgárd alapelvekhez, s módszerük nem a tömeges eladás, hanem inkább ennek a fajta termelésnek a megkérdőjelezése - a mai Oroszországban uralkodó neoliberális kapitalista körülmények ellenében. Ezt a művészi hozzáállást vizsgáljuk meg, mutatjuk be, s ehhez használjuk a hírkapuőrzők metaforát.?
Natalia Turnova és Sergej Shekhovtsov például az orosz pop-art sajátos iróniával fűszerezett fajtájának képviselői. Kirill Chelushkin akadémiai stílusban alkot, de nagyon éles szeme van az újdonságra. Anatoly Osmolovsky az orosz művészet új Pál apostola. Elena Kovylina - bár a radikális performance műfajában dolgozik, mégis főként a morális értékek mozgatják. Dmitry Alexandrovich Prigov a konceptuális művészet élő klasszikusa, meglepő hűséggel fejleszti magát a hermeneutika irányába. A kiállítás legfiatalabb résztvevői az Obschee Vzdragivanie-csoport, akik pszihogeográfiai identitásukat porosz származásukban találták meg.
"A kiállításnak nem az a célja, hogy nyugati nézőpontból ítéljük meg az orosz művészetet -szögezi le Constantin Bokhorov -, és bebizonyítsuk, hogy van valamiféle szokatlan áttörés és aranykor, ami Oroszország kapitalista fejlődését kíséri (ez az ugyanis, amit ma sok művész, kurátor és különösen galerista el szeretne hitetni a világgal). Hanem az, hogy ha a modernizmus művészetelmélete még mindig érvényes, és ha működik Oroszországban, értékei a kortárs művészet nyelvén is megfogalmazódnak."
A kiállítás helyszíne: Knoll Galéria, Budapest VI. Liszt Ferenc tér 10.
A kiállítás látható: 2006. november 26. - 2007. január 27.
Nyitva tartás: hétfőn és vasárnap zárva, kedd - péntek: 14.00 - 18.30, szombat: 11.00 - 14.00
