| Nem lehet a "sajnos, kiöntöttük a gyereket is a fürdővízzel" formulával napirendre térni azon veszteségek felett, amelyek a magyar kultúrát érte a rendszerváltással. Számos, a korábbi évtizedek során kemény munkával felépített szerkezet bomlott fel, és nem elegendő rájuksütni valamiféle politikai bélyeget, ami minden pusztulást igazol. Igenis, fölvetődik a felelősség, ha például világszínvonalú művészek légüres térbe kerülnek, mert mondjuk a menedzselésüket szolgáló Képzőművészeti Alap ellehetetlenült; és felvetődik a kérdés, hogy akiknek lehetőségük és erkölcsi kötelességük lett volna a szerves folytatásra, azok megtettek-e mindent, amit megtehettek volna. A magyar kultúra nem sajátítható ki politikai irányzatok, napi ideológiák, intézmények vagy akár egyes nemzedékek által; a magyar kultúra közvagyon, amellyel sáfárkodni kell. A megfelelő gondozása, gyarapítása dícséretet érdemel; elhanyagolásáért, a benne okozott kárért pedig felelni kell. Ennyi indulat igazán megengedhető, ha az ember arra a bizonyos leltárra csak egy pillantást is vet.
Dobos Lajos festő (1921, Budapest) |
 |
| Téli nap |
| Hazai és nemzetközi kiállításokon szerepel 1946 óta. Eddig 11 önálló kiállítása volt Budapesten és számos vidéki városban. Rendszeresen szerepelt a Váráshelyi Tárlatokon, az Egri Aquarell Biennálékon, a Balatoni Tárlatokon. Másokkal együtt számos alkalmommal szerepelt külföldön, Helsinkiben, Tel-Avivban, Stockholmban, Perthben, New Yorkban. Olaszországban három egyéni gyűjteményes kiállítása volt. Világszerte vannak gyűjtői, hazai és külföldi múzeumokban szerepelnek a képei. Művészetének tárgya a természet, főleg a Balaton világa; valamint a portré és az akt. A mai, tolakodó reklámokkal telített korban roppant nehéz a közízlés szabadságát megfelelő mintákkal karbantartani, a felnőtt- és gyermekízlést nevelni. Az érték időtálló |
 |
| Ősz I |
 |
| Ősz II |
| Hogy miről van szó, arra nézve egy példával kísérletezem. Természetesen a nművészet technika is. Egyik vonatkozása a színkezelés. Ám a művészet technikai mozzanatai sem jelentenek csupán technikát, hanem a szubjektív valóság megélésének magasabb technológiájához tartoznak. Például a színek esetében is nyilvánvaló ez: a színek ízléses kiválasztása, egymáshoz illesztése, harmóniája nem csupán technikai kérdés. Valamikor a múlt század első felében Szőnyi István írt egy módszertani könyvet a festészetről, amelyet nagyra becsülhetett minden kezdő. Ebben a festékek előállításáról, színtartósságáról, reprodukálhatóságáról teljesen gyakorlati receptek szerepeltek. Ezek kapcsán a festő összegezte a társadalmi tapasztalatokat: vannak festékek és színek, amelyek évszázadokat állnak ki, s nemességüket az idő érlelte meg, s próbájukat nagy művészek gyakorlata ütötte beléjük; s vannak látványos neon- vagy reklámszínek, amelyek mögött nem állnak évszázadok, hanem azok csak az üzletorientált vegyipar efemer termékei, s ezen színek sem nem feltétlenül igazak, sem nem feltétlenül időtállók. Ki kell tenni őket a napra, mondaná Szőnyi, és két hét alatt megsejthető, mi marad belőlük, legyenek önmagukban bármily harsányak. Messze vezetne a spekuláció arról, hogy egy erkölcsi igazság, egy fölépített szubjektív világ gazdagsága hogyan mutatkozik meg a színeiben. A művészetkritika, a művészettörténet összegyűjtött tudása mégis jó kalauz annak megítélésében, hogy milyen a rangja teszem a színvilágnak, amelyet egy festő alkalmaz; és bizony, kiváló festők színvilága támpontot nyújt a pillanatnyi közönségnek, amelynek nagyobb része nem bírja az összegzett művészettörténeti tapasztalatot. Dobos Lajos színei harmonikusak, nemesek, időtállók, fölmutatják a szemlélet szuverenitását és a személy fölötti magasabb igazságot; az egyéni és a tágabb, művészettörténeti tapasztalatot. Lelkiismeret-vizsgálat |
 |
| Kutyás nő |
| A festői mű sok más vonatkozása is szétbontható, elemezhető, vizsgálható volna, ha a szakavatott művészetkritika tágabb körben vállalkozna az ilyesfajta analízisre; s ezen vizsgálódások nyomán rekonstruálható volna a magas minőség: az, amely egyébként a művészetet szerető, iskolázott szem számára a mű egyben való szemléletéből is világos. Nincs hát más teendőnk: meg kell ismertetni és meg kell ismerni, szemlélni kell a festményeket, amelyek nyilvánossága méltatlanul megtört. És le kell vonni az általánosabb tanulságot is: Dobos Lajos csak egy a kiváló, az új generációk számára szinte ismeretlen magyar festők sorában. Akár általánosíthatunk is e példa kapcsán. A nyilvánosság számára megőrzendő és felmutatandó kulturális eredményeink vannak, és nem tűrhető, hogy mit se tudjon erről a hazai, s éppen ezért a nemzetközi közönség - legyen szó festészetről, irodalomról, tudományról, szakismeretekről vagy bármiről, amellyel el kell számolni a következő nemzedékek számára. Lehet ez akár program is, az EU-csatlakozás mindenesetre jó pillanat és alkalom volna ehhez. |
 |
| Szoba |
