(MTI) - A művészek a megszokott környezetüktől távol, számukra eddig ismeretlen, új helyszínen alkotnak, ezért is izgalmas, milyen alkotásokat ihlet a zalai táj - fejtette ki Nagy Johanna, a művésztelep vezetője. Megkötések nincsenek, mindenki a saját, egyéni munkamódszerével alkot, de a művészeti vezető "elvárja a Gébárti tó környezetére reagáló alkotásokat".
A kurzusra Kopasz Tamás javaslatára idén hét festőművész kapott meghívást: F. Balogh Erzsébet, az Eszterházy Károly Főiskola Vizuális Művészeti Tanszékének docense, Szurcsik József Munkácsy-díjas képzőművész, az erdélyi származású Tomsó Judit és Miklós Anna, Doró Sándor Németországból érkezik, Zalaegerszeget pedig Kiss Ágnes Katinka és Bárdosi Katinka képviseli, a szervezők ugyanis fontosnak tartják, hogy helyi alkotók is részt vegyenek a művésztelep munkájában.
A művésztelep a városi önkormányzat és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg. A házigazdák a teljes ellátás és ösztöndíj mellett biztosítják a festéshez szükséges anyagokat, cserébe a szakmai zsűri minden alkotótól kiválaszt két művet, amely a város tulajdonában marad és a zalaegerszegi gyűjteményt gyarapítja.
A zalaegerszegi Gébárti-tó partján 1968 és 1980 között Bernáth Aurél, Szabolcs Péter, Samu Géza, Makovecz Imre részvételével már működött művésztelep, majd 1992-ben létrehozták a GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelepet. Idén éppen a huszadik, jubileumi művésztelepet rendezik meg.
A kurzusok találkozási lehetőséget biztosítanak a hazai, valamint az Európa különböző részeiből érkező külföldi művészek számára. Az itt készült alkotásokból művészeti gyűjteményt hoztak létre. A tizenkilenc év anyaga széles skálán tükrözi a kortárs képzőművészeti törekvéseket. Nagy Johanna szerint a három-négyévente új művészeti vezető megbízásával működő telep kedvez a különféle művészeti irányzatok, áramlatok megjelenésének, "műfajilag, valamint technikák és anyaghasználat tekintetében is változatos kollekció létrejöttét eredményezi".
