? Munkáim a legalapvetőbb, leglényegesebb emberi érzelmekről szólnak. Nagyon gyakran érnek bennünket negatív hatások, viselkedésünket pedig a nehézségek és aggodalmak elkerülésére tett törekvéseink határozzák meg. Magam is ugyanezen félelmek közt élek, de az a csodálatos az egészben, hogy az élet mindig megy tovább és a világ folyamatosan fejlődik. Hogyan lehetséges ez az ellentmondás? Szerintem úgy, hogy az ember ? puszta önvédelemből ? hisz abban, hogy minden jobbra fordulhat. Hogy a remény mindig bennünk marad, és megajándékoz minket azzal a kreativitással és vitalitással, amely civilizációnk mai állapotához is elvezetett. Erre alapozom hitemet: ha nem adom fel, mindig megvan a képességem, hogy bármilyen helyzettel megbirkózzam, és a rossz hatásokat sikeresen leküzdjem.
