A jövő héten zár Nádler István Spirál című kiállítása

Nádler Istvánnak, a hazai neoavantgárd mozgalom egyik fontos résztvevőjének, a nevezetes Iparterv-nemzedék egykori aktív tagjának ez már a 11. egyéni tárlata a Várfok Galériában, mióta 1997-ben először csodálhatta meg a közönség munkáit egyéni kiállítás keretében az akkori XO Teremben.

 

A Kossuth- és Munkácsy-díjas művész évtizedeken átívelő munkássága a mai napig újabbnál újabb irányaival lepi meg az érdeklődőket. A 70-es évek szigorú hard edge időszaka és a 80-as évek felszabadult, expresszív új szenzibilitása után a 90-es években kialakult gesztusfestészetét folyamatos megújulás, újabb és újabb dimenziók átjárása jellemzi.

 

A híres fekete korszak, majd az azt követő élénk, erőteljes színek és gesztusok világa után 2009-ben újabb fordulatnak lehettek tanúi a vendégek a művész legutolsó Várfok Galériában megrendezett tárlatán. A képek az emelkedettségről szóltak, egyfajta ?megszentségesülésről?, azáltal, hogy a gesztusok súlyukat vesztve finoman lebegtek az arany és ezüst, valamint a finom pasztell színek tompa merengésében.

 

Először tűntek fel akkor Nádler festészetében a ?metálszínek? (arany, ezüst, réz, bronz), melyek azóta is meghatározó elemei a műveknek. Fontos tisztázni, hogy az arany és ezüst nem szakrális értelemben van jelen ? bár a befogadóban önkéntelenül is felidézhetnek ilyenféle reminiszcenciákat ? hanem mint színek, az a céljuk, hogy még oldottabbá tegyék a teret, árnyaltabbá a színátmeneteket. A Nádler által alkalmazott jellegzetes kazeintempera tompaságával kontrasztot alkot a fényes felületükkel, így fokozva a tér mélységét és a dimenziókkal való játékot.