Józef Szajna (1922), Jerzy Grotowski és Tadeusz Kantor mellett egy olyan meghatározó XX. századi lengyel színházi modellt teremtett meg, melyben az új formákat kereső modern színház kapcsolatban áll a kortárs gondolkodással, és az élet jelenségeire aktívan reagálva sajátos színpadi formát alakít ki. A "vizuális narráció színháza" meghatározás, amelyet Szajna a saját színházának (a varsói Stúdió színház) megjelölésére használt, művészi koncepciójának három legfontosabb elemét és azoknak egymáshoz való viszonyát írja körül: plaszticitás, irodalmi szöveg, színpad. Józef Szajna annak ellenére, hogy a legkülönfélébb művészi kifejezésmódokat választotta (monumentális festmények, rajzok, kollázsok, térbeli kompozíciók) mindmáig a leginkább felismerhető kortárs alkotók egyike maradt. A kiállítások megnyitói: 2005. október 21 (péntek): 18 óra - Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége (1061 Budapest, Andrássy út 6. I. em) - 2005. november 13-ig 19 óra - Lengyel Intézet - Platán Galéria (1065, Budapest, Andrássy út 32.) - 2006. január 15-ig 20 óra - Magyar Képzőművészeti Egyetem, Barcsay?terem (1062 Bp., Andrássy út 69-71.) - 2005. november 19-ig A kiállítások megtekinthetők: MKISZ: 2005. november 13-ig, H-CS: 10.00-18.00 Platán Galéria: 2006. január 15-ig, K-P: 11.00-19.00 Barcsay-terem: 2005. november 19-ig, H-P: 10.00-18.00, Sz: 10.00-13.00
