Kalandos sorsú Lotz-portrét kapott a makói múzeum

Képző


lotzkaroly_lonovicskornelia_festmeny_makoimuzeumdroti20101111008.jpg
A makói József Attila Múzeum munkatársai viszik végső helyére Lotz Károly, Lonovics Kornéliát ábrázoló festményét

(MTI) ? Lotz Károly a XIX. századi akadémikus magyar festészet meghatározó alakja, korának egyik legfoglalkoztatottabb alkotójaként tartották számon. A szakértők szerint Lotz Károly nőalakjai többnyire kifinomult erotikus vonzerejükkel hatnak.


lotzkaroly_lonovicskornelia_festmeny_makoimuzeumdroti20101111004.jpg
Bisztray Borbála (Lonovics Kornélia unokája) átadja Halmágyi Pálnak, a makói József Attila Múzeum igazgatójának Lotz Károly Lonovics Kornéliát ábrázoló festményét, Makón a József Attila Múzeumban

    A makói múzeumnak most átadott festményen látható szépség, Lonovics Kornélia a legendás Csanád vármegyei főispán, Lonovics József és az ünnepelt opera-énekesnő, Hollósy Kornélia unokája volt. A fiatal hölgy tizenhét esztendős volt, amikor Lotz Károly az egészalakos portrét 1900-ban elkészítette róla. Az alkotás kalandos utat járt be az elmúlt 110 év alatt: elkészültét követően évtizedekig a dombegyházi Lonovics kúriában függött a falon, majd a család békéscsabai otthonába került. A második világháború végén a patinás múltú család menekülni kényszerült a békési városból. Az 1945 tavaszán visszatérő családtagok a kifosztott lakásban vadidegen embereket találtak: a berendezésnek, a képeknek, szőnyegeknek hűlt helye volt.
    A család eladta megmaradt dombegyházi birtokát, az ebből kapott pénzből sikerült megfelelő házat vásárolniuk, majd elindult a kutatás a széthordott családi emlékek után. Az új "tulajdonosoktól" évek alatt visszavásárolt tárgyak között volt Lotz Károlynak a most a közgyűjteménybe kerülő festménye is.

    Lonovics Kornéliát 1907-ben vezette oltár elé az ország egyik legrégebbi nemesi családjának tagja, gróf Csáky Armand. E házasságból született 1910-ben gróf Csáky Kornélia, aki 2008-ban hunyt el. Nelly grófnő évtizedeken keresztül szoros kapcsolatot tartott a makói múzeummal. Régóta dédelgette a gondolatot, hogy édesanyja képe a makói közgyűjtemény része legyen. A grófnő halála után gyermekei teljesítették végső kívánságát ? tájékoztatta Medgyesi Konstantin, az intézmény sajtóreferense az MTI-t.