Az album képei 1973-1975 között készültek. Star citromléről, Star kóláról, Munkás cigiről, Népszava-kivágásról, meg az ikonikus kolozsvári húsos káposztáról, amit valószínűleg egy műteremben töltött napján majszolt be Csiky Tibor. Nem kiagyalta, hogy a káposztakonzerv hogyan közvetítheti a Hungarian Art-ot, mert az egyszerűen ott volt az orra előtt, neki elég volt csak benyilaznia, kiemelnie ezt a két szót, kész volt a koncept, aztán a fotó. Ez most a róla szóló album címlapképe.
Csiky Tibor nem fotográfus, elsősorban szobrász volt, bár ezt sem tanulta soha. Hanem matematikát, fizikát, irodalmat és történelmet, tanárnak készült, és az is volt 1972-ig. De már a hatvanas években beszállt a neoavantgarde mozgalmába, 1970-ben és 1971-ben részt vett a Balatonboglári kápolnatárlatokon, dolgozott a villányi szobrásztelepen, később a győri művésztelep egyik alapítója lett. Munkái jó néhány irányzathoz kapcsolódtak, például a strukturalizmushoz, a pop-arthoz, a konceptualizmushoz, a minimal arthoz.
A Magyar Nemzeti Galéria 1994-ben szervezett munkáiból életmű-kiállítást, a Vintage Galériában pedig nyolc éve szerepelt először. Azzal az 1973-1975. között készült fotósorozattal (Az objektív valóság struktúrái), ami most album formájában is megjelenik.
A ma délutáni bemutató érdekessége, hogy a könyvről és Csiky Tiborról két "szakértője" beszélget: Hajdu István, aki 1970-ben a Mai Magyar Művészet sorozatban publikált Csikyről, és Százados László, aki a mostani album mellett az 1994-es, Magyar Nemzeti Galériabéli tárlat katalógusának szövegét is írta.
