Kassákról szól Berlin

Képző

 
 
(MTI) - A tárlat Kassák Lajos sokoldalú tevékenységét állítja a középpontba. Az 1910-es években íróként és lapalapítóként induló, majd az 1920 és 1926 közötti bécsi emigráció éveiben avantgárd képzőművészként és szerkesztőként tevékenykedő Kassák Lajos munkásságának nemzetközi vonatkozásban is jelentős dokumentumai kerülnek bemutatásra - mondta el Sasvári Edit művészettörténész, a kiállítás kurátora, a budapesti Kassák Múzeum vezetője.
    
A kiállítás alapját a budapesti Kassák Lajos Emlékmúzeum saját gyűjteménye képezi, ezt egészíti ki a berlini múzeum kollekciójából válogatott anyag, valamint a Magyar Nemzeti Galéria tíz kiemelkedő alkotása. A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményét Kassák Lajos művei mellett Bortnyik Sándor, Tihanyi Lajos, Uitz Béla festményei, illetve grafikái képviselik az október 17-ig látható kiállításon. 
    
A reprezentatív kiállításra a magyar európai uniós elnökség zárásaként kerül sor, annak fő védnöke, Czukor József berlini magyar nagykövet.
    
Ezzel párhuzamosan - és ugyancsak az uniós elnökség égisze alatt - Kassák-kiállítás nyílt a berlini magyar kulturális intézetben, a Collegium Hungaricumban is. A Manifest:KassÁk! címet viselő kiállítás a művész életművét bemutató egyfajta intermediális, interaktív művészeti módszerekkel dolgozó kiállítás.
    
A Berlini Galériában nyílt bemutató ezzel szemben egy művészettörténeti kiállítás, ami Kassák életművének 1915-től 1927-ig tartó szakaszát mutatja be. Ezen belül is elsősorban azokat az éveket, amikor a Tanácsköztársaság után Bécsbe emigrált, és ott egy különleges művészeti közegbe került - hangoztatta Sasvári Edit. Utoljára 20 évvel ezelőtt volt Kassák-kiállítás Berlinben - tette hozzá.
    
A bemutatót a kurátor azért is rendkívül jelentősnek nevezte, mert a múzeumban klasszikus modern anyagot gyűjtenek. Kassák Lajos pedig ugyancsak a klasszikus modern művészet kiemelkedő személyisége volt. 
    
A kiállítás azért kezdődik 1915-tel, mert Kassák akkor hozta létre első folyóiratát a Tett című lapot, amely egy antimilitarista lap volt - magyarázta. A folyóiratot 1916-ban betiltották, mert a monarchiával szemben álló országok művészei is publikáltak a lapban. Kassák következő híres lapja a Ma című művészeti újság volt, amelyet 1919-ben szintén betiltottak. Később Bécsben újraalapította azt.
    
A Berlini Galériában bemutatják Kassák ugyancsak emigrációban tartózkodó magyar kortársainak képzőművészeti alkotásait is. A kiállítás újdonsága egy párizsi magángyűjtemény, amely szintén a húszas évek avantgárdjának jeles művészeit mutatja be. A művek valaha egy magyar magángyűjtő, Pál Imre tulajdonában voltak, aki 1956 után emigrált, és ott gyűjtötte össze az anyagot. Ezeket az anyagokat még soha nem láthatta a közönség.
    
A kiállítás keretében egy portréfilmet is vetítenek, amely Kassák Lajos halálának évében, 1967-ben készült.