A Boulevard és Brezsnyev Galéria Király utcai kiállítótermébe lépve valahogy déj? vu-érzése támad az embernek: szemben örömlányok csipkés munkaruháit lengeti a bujaság szele, míg a balra található monitorról egy sokszemű fekete pénisz kacsint felénk.
Az ismerősség pedig egyáltalán nem indokolatlan: az új kiállítás művészei, Jahoda Réka és Deli Anett ugyanis abban az ErotikArt projektben is közreműködtek, amely a Mediawave keretében egy képzőművész szemszögéből járta körül az erotika és a szexualitás témáját.
Deli Anett az említett szférán belül maradva tárja elénk a női lélek nylonba oltott esszenciáját: "Miss Bukarest" pikáns alsóneműjétől és a 7-es főút "úrnőjétől" Amszterdamon, majd a Montmartre kapualjain keresztül egészen a Váci utca és a Hungaroring "finom dámáiig" vezet az út. A festővásznakra feszülő csipkés kombinék és merész megoldásokkal operáló bugyogók, harisnyák helyenként cipellőben végződnek: a modern kor örömlány-Hamupipőkéinek elhagyott topánjai azonban önszántukból kerültek le tulajdonosukról, nem fél párként árválkodnak, várva a herceget. Deli Anett nem riad vissza az erőteljes és giccsbe hajló ábrázolástól, a tapinthatóság, kézzelfoghatóság, a "vizuális szagosság" többszörösen is jelen van alkotásaiban.
Az amszterdami hölgyemény kék színkompozíciójának ékköve a hosszú, kék műszálas paróka, amely finom átkötés a Jahoda Réka alkotásain végigvonuló motívumhoz. A Paralell című lightbox apró diaképei egy furcsa, kék parókás lány nem kevésbé furcsa szentestéjét mesélik el - a gyerekkorunkból ismerős diafilmek versbe szedett nyelvezetével. A "szent"este azonban kisebb rémálommá fajul, ahogy a lány "Télapót" egy kocsmában kénytelen meglelni, és az sem javít sokat a helyzeten, hogy "Krampusz Peti" - kihallgatván a főszereplő Télapónak elrebegett kívánságait - nem csak az ajándékra áhítozó lánynak, de saját magának is kedveskedik egyet.
Túlzottan nem szeretnék a részletekbe merülni, tekintve, hogy önmagában már az is sokat elárul: a "karácsonyi történet" ihletője egy szilveszteri fotósorozat, amely érdekes és meglehetősen kiábrándító megvilágításba helyezi a közeledő ünnepet. A két művész alkotói világa öncélúság helyett a giccset és a populárist csavarja ujja köré, hogy azt egyszerre felmutatva és kifordítva játsszon a befogadó érzékeivel. Egy megtört testtartású ördög a jól ismert, esetlen mozdulattal tartja kezében a bevásárlószatyrot, miközben mögötte a vízhatlan terítőt és a mintás csomagolópapírt egyszerre idéző felület virít. Kontraszt kontraszt hátán - a titokzatos kék paróka rejtelme pedig minden ünneppel újjáéled.