Mindig is "természetközelben" éltem, édesapám erdész volt. 18 évesen jelentkeztem az Iparművészeti Főiskola ötvös szakára, valamint az Eötvös Lóránd Tudományegyetemre, magyar-orosz szakra. Utóbbira vettek fel, így pedagógusi képesítést szereztem. 6 évig pszichoterápiás intézetben dolgoztam terapeutaként, dr. Nyárády Éva főorvos vezetése alatt, aki szemléletével, munkamódszereivel jó 20 évvel előzte meg korát. Távozásakor én is elhagytam az intézetet. Fazekas mesterséget tanultam, 17 éve dolgozom, mint keramikus. Kun Éva keramikusművésszel és a Parázs Csoporttal való kapcsolatom - a raku (samottos agyag redukciós égetése) technika elsajátítása - meghatározó volt saját stílusom kialakításában. A festészet háttérben végigkísérte minden próbálkozásomat, majd az 1995-2000 közötti időszakban vezető helyre került. (II. Pasztell Biennálé díja, MAOE felvétel, Magyar Festők Társasága tagsága) Úgy gondolom ez már így is marad.- Kemp Zsuzsa "Már réges régen lecsengtek az ábrázoló nem-ábrázoló művészettel kapcsolatos álviták, amikor Kemp Zsuzsa itt látható pasztellképeit készítette. Ha körülnézünk a kortárs festészetben, úgy tetszik, hogy sok lúd disznót győz alapon a nonfigurációé a vezető szerep. De ha őszinték vagyunk, bevallhatjuk, talán azért is van ez így, mert itt nagyobb tér kínálkozik az ecset húzásában kielégülő belterjességnek, a vizuális halandzsának. Ilyen körülmények között kincset ér a friss, elfogulatlan festői látásmód, az obligát és ezerszer megtapasztalt látvány megpillantása új szemmel, és úgynevezett "figuratív festő" módján történő megjelenítése. De ezt csak zárójelben, hiszen Kemp Zsuzsánál is arról van szó, hogy fütyül azokra a bizonyos "trendekre" és szabadon él a festészetnek az ő tehetségéhez igényelt lehetőségeivel. Ha azt mondom: mező, út, két fa, három felhő, nem tudtam még halványan sem jelezni, hogy festészetben, pasztellben, a képzőművészet sajátszerű nyelvén voltaképpen mi is történik a képmezőn. Ez mutatja legjobban az ábrázolás nem-ábrázolás kérdésének hamisságát és avíttságát. Ha mégis utalni szeretnénk azokra a hangulatokra, amelyeket Kemp Zsuzsa képei sugároznak, akkor először épp az előbbihez hasonlóan szűkszavú műveket említeném, amelyek rendkívül kevés eszközzel idézik fel a magány, a borús, kilátástalan élethelyzet hangulatait, s talán épp a megfestésük révén oldották a kedvetlenséget (havas táj úttal, semmibe vezető házsor, házrengeteg kopár grunddal és 1 db ijedt villamossal). Mégis úgy érzem, Zsuzsa akkor van igazán elemében, ha jókedvű. Ha a villamos úgy mászik, mint a hernyó, ha ellenállhatatlan kényszert érzünk, hogy barangoljunk a virágos domboldalon, vagy hogy leüljünk egy pofa sörre a csíkos napernyő alá."- Részlet Kováts Albert kiállítás megnyitó szövegéből (Szigetszentmiklós, Városi Galéria - 2003. május 9.) ".. a magyar pasztellművészetben Rippl Rónai Józseftől kezdődően hagyománya van a városi táj ábrázolásának. A harmincas és hatvanas-hetvenes években is jeles példákat találhatunk Szőnyi István, Aba-Novák Vilmos, Kmetty János, Fónyi Géza műveiben. A három paszell-biennálén ... többet díjjal honorált a zsűri: Kocsiné Gelencsér Anna, Bikácsi Daniela, Kemp Zsuzsa, Vojnich Erzsébet."- Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete tájékoztatója - 2000. március, a biennálé rendezősége "A lírai festékkezelés és az expresszív gondolat kettősségét vehetjük észre Kemp Zsuzsa pasztelljein. A két intim, fekvő képe is érdekesen ellenpontozott a színes virágokkal a tompa hatású összképben, a Kikötő és a Dózsa György út színvilága és szerkesztésmódja viszont még érdekesebb ellentétet képez: a világosan halvány, szinte színnélküli felületben kiáltóan hangsúlyos az axonometrikus szerkesztett építészeti tér."- részlet Pogány Gábor: Díjazottak pasztell-tára című írásából. (Megjelent a Pasztell Biennálék Díjazottjai 1999. szeptember 17. - október 20. kiállítási katalógusban) A kiállítás helyszíne: Garay 8 Kapualj Galéria, Szekszárd Garay tér 8. A kiállítás megtekinthető: 2005. szeptember 08. - szeptember 30. Kép: Gyertyamártó (11x29 cm - fekete kerámia)
