A képek a szó eredeti értelmében nem ikonok, de talán lényegükben mégis afelé tartanak.
"Szelíd elszántsággal közelítenek ahhoz a közös isteni alakzathoz, amely talán nem is létezik, de lényünk jobbik fele makacsul ragazkodik ahhoz, hogy igen." - mutatta be az alkotásokat Filip Tamás.
A kiállított képek arról adnak hírt, hogy szerzőjük olyan erős figyelemre, elmélyülésre képes, amitől végül minden részlet új minőséget kap. A képekben alkotott különleges terek Pilinszkyt juttatják a néző eszébe.
Mátai Attila benépesíti a poklot és a mennyországot ismert és ismeretlen, mitologikus és valódi lényekkel, tárgyakkal. "És aztán amikor már éppen túl komolyan vennénk a dolgokat, észerevesszük, hogy ebben a teremtésben a komolyság mellett vele közel egyenértékűen jelen van a groteszk is" - mondta Filip Tamás, hozzátéve, ha meg akarja fejteni Mátai Attila műveinek lényegét, minduntalan arra gondol, hogy ezek a képek tanítani akarnak. Pedig nincs bennük semmiféle didaktikusság. A képeken gyakran megjelenő szentírási idézeteket ugyanis nem tekinti annak.
A tárlaton megtalálható képek közül Filip Tamás elemezte az "Emberpár"- t, amelynek férfi tagja csukott szemmel fogadja el az almadarabot.
"Mint aki nem akarja látni a megismétlődő bűnbeesést, arról azonban nem tud lemondani, hogy átélje."
A költő személyes kedvencén, a A Tanítványok című képen, a tanító szája csukva van, a tanítványoké nyitva.
"Vajon az ámulattól? Vagy mert éppen ők mondanak valamit mesterüknek? Vagy arról van szó inkább, hogy az igazi tanításhoz nincs is szükség beszédre? Egyáltalán ki tanít kit?
Kimelte a képen látható szívszorító kontrasztot: Mátai Attila a lámpa fénykörét világosra, a tudást magába foglaló kört sötétre festette.
Filip Tamás kiemelte még Az Úton című alktást, amely "az egyik legszebben megteremtett éjszaka, amit képőművészeti alkotáson valaha láttam".
A tárlat szeptember 7-ig látogatható.
