(MTI) - Két éve várja a látogatókat a Kogart ház - a művészetek és a gasztronómia háza - az Adrássy úton, s ami másutt elég ritka, egy-egy kiállítás megnyitójára sorban állnak az emberek, hogy bejussanak - mondta az MTI-nek az évforduló alkalmából Kovács Gábor, a Kogart házat is magában foglaló alapítvány alapítója, akiről néhány szó után is egyértelmű: az alapítvány legbensőbb szívügyeinek egyike.
Kovács Gábor, a felső tízezer egyik első műgyűjtője első képét 1991-ben, a Bankár Kft. megalakításakor irodadekorációnak vette. Előbb XIX. századi, aztán nagybányai, majd XVIII. századi képeket - vagyis akkor még eléggé összevissza - vásárolt, de azóta kikristályosodott a rendszer, a kortárs alkotókkal csak a Kogart házat is magában foglaló alapítvány foglalkozik, de mind Kovács Gábor, mind alapítványa kizárólag magyar alkotók műveit gyűjti.
Előbb "barátkozni" szokott a szerzeményeivel, elhelyezi a közvetlen környezetében, többnyire csak a földön, a falnak támasztva - ilyenkor néha meg tud még válni tőlük. Ha azonban egyszer felkerültek a falra, akkor onnan nem kerülnek le többet - mondja a gyűjtő.
Nem titkolja: a képek kiváló befektetésnek is bizonyultak, de a mozgatórugó nem ez volt, hanem a gyűjtő szenvedély. Részben ezért sem tudja megmondani, melyik a legértékesebb képe, de jelentős eltérés is van aközött, hogy mennyit fizetett érte, meg hogy ma mennyit ér némelyik. Ebből a szempontból a műgyűjtés kicsit lutri is, mert ritka kivételektől eltekintve a műalkotások ára sok mindentől függ, például a divattól is, és így lefelé is mehet. Mindenensetre a legértékesebbek között említette Kovács Gábor Csontváry Kosztka Tivadar, Munkácsy Mihály, és Gulácsy Lajos műveit.
Az alapítvány a kortárs, vagyis mondhatni XXI. századi alkotókkal foglalkozik, az ő műveiket gyűjti, emellett kiállításokat rendez, s igyekszik odaállni a fiatal alkotók mellé. A Kogart koncepció "keresztapja" Hegyi Loránd, a nemzetközileg is jól ismert magyar művészettörténész, az ügyeket a helyszínen kuratórium irányítja. Az alapítványban olyan emberek működnek közre, akik azonosulni tudnak az alapító művészetszemléletével, s ez azért fontos mert ezt a jelek szerint a közönség is kedveli. Részben ezért a kiállítások tematikája viszonylag konzervatívnak tűnhet. A XX. századi mestereknek is szentelnek azonban bemutatókat - májusban például Kondor Béla műveiből nyílik kiállítás - és rendszeresnek tekinthető a végzős egyetemisták bemutatója, amellyel az alapítvány az ifjú művészek útját egyengeti.
Kovács Gábor a jelesebb kiállítások között Csernus Tibor, Fehér László, Hencze Tamás, és az amerikai Dennis Oppenheim festőművész, valamint Péreli Zsuzsa gobelinművész tárlatait említette azzal, hogy úgy érzi, az alapítvány tevékenysége egy kicsit formálja is közönsége ízlését.
Hamarosan terveznek egy kiállítást Kovács Gábor barátai címmel, a gyűjtő szenvedély ugyanis fertőz, és példája nyomán számos ismerőse igen tekintélyes gyűjteményre tett már szert - mondta. Hozzátette - ugyancsak nem kevés büszkeséggel -, hogy az idei veszprémi fesztiválon klasszikus gyűjteményéből rendeznek majd tárlatot.
Kérdésre elmondta: mivel egyéb tevékenysége munkatársainak köszönhetően egyszerűsödik, ma már napi több órát tud foglalkozni szívügyével, a közismertté vált, intézménynek számító alapítvánnyal, s ezt nagyon nagy örömmel teszi.
A Kogart ház idei "születésnapját" nem ünneplik meg különösebben, "csak" a hétköznapi munkát folytatják - mondta végül Kovács Gábor.
