 |
(MTI) - Gaskó Béla, az intézmény általános igazgatóhelyettesének tájékoztatása szerint az egyenként mintegy kétezer műtárgy bemutatására alkalmas speciális kiállítóterek várhatóan egy év alatt, 2011 december közepére készülnek el.
Az igazgatóhelyettes hozzátette: a látványtárak célja, hogy a múzeumban felhalmozott természettudományos és néprajzi anyag segítségével közelebb hozzák az embereket a természeti értékekhez és a természetre alapozó népi kultúrához. A látványtárak, amelyek előzetes bejelentkezéssel, ingyen lesznek látogathatók, minden korosztály számára szolgálnak majd érdekességekkel. Mivel az új kiállítóterek akadálymentesek lesznek, a mozgássérülteket is várják. Mint Gaskó Béla elmondta, a természettudományi tárban emlősállatokat és madarakat mutatnak majd be. Céljuk, hogy a védett vagy fokozottan védett gerinces állatokat felismerjék a látogatók.
Bárkányi Ildikó, a néprajzi osztály vezetője kiemelte: a néprajzi anyag jelentős részét a textilek adják, több mint négyezer háztartási textilt és viseleti darabot őriz ugyanis a múzeum. A látványtárban mintegy negyven üvegezett, ledes megvilágítású fémszekrényben láthat majd válogatást ebből a közönség.
Bárkányi Ildikó elárulta: a látogatók számos olyan tárggyal is találkozhatnak, amelyek a tavasszal lebontott néprajzi kiállítás részei voltak. A textilek mellett festett bútorok, kerámia edények, szakrális tárgyak, hímzések kerülnek a tárlókba. Az érdeklődők az életmódra, mesterségekre jellemző tárgyakat is láthatnak majd, de lesznek az állattartáshoz, a földműveléshez, a háztartáshoz és a népi szokásokhoz kapcsolódó összeállítások, valamint bemutatkozik a múzeum lábbeli gyűjteménye is.
A Szeged és a Dél-Alföld múltját, paraszti hagyományait bemutató néprajzi látványtár mintegy 2000 tárggyal, míg a természettudományi részleg 1600 madár- és 100 emlőspreparátummal várja a látogatókat.
A speciálisan kialakított múzeumi raktárakban az érdeklődők két tradicionális, hozzávetőlegesen 100 esztendős gyűjteménybe nyerhetnek bepillantást, amelyeket olyan neves elődök alapoztak meg, illetve fejlesztettek, mint Reizner János, Tömörkény István és Móra Ferenc.
