?A gazdasági válság rendkívül komoly károkat okozott a kultúrában, de egy pozitív hozadéka is lett: arra szorít bennünket, hogy radikálisan, kritikus módon újragondoljuk az eddigi kereteket és számba vegyük a lehetőségeinket. Az új igazgató által képviselt ambiciózus program pedig alkalmas arra, hogy új lendületet adjon a magyarországi kortárs képzőművészetnek?? mondta Szőcs Géza nyitóelőadásában.
"Kívánatos volna, hogy a szakmai közmegegyezéssel kiválasztott magyar képzőművészeket erősebben képviselje a nemzetközi színtéren, ez történik a másfél hónap múlva megnyíló Velencei Biennálén. De ez még kevés, ésszerűnek látszik a Műcsarnok hosszú távú galériahálózat terve, valamint a 2014-re tervezett Budapest Biennále terve, amely nem csupán a Műcsarnok ügye" - fogalmazott az államtitkár.
Gulyás Gábor, a Műcsarnok igazgatója beszédében kiemelte, hogy a magyar képzőművészetet egy olyan helyzetben kell nyugat-európai szintre emelni, amelyben számos döntéshozó értéktelennek tartja azt. ?A képzőművészet ma Magyarországon több szempontból is periférikus helyet foglal el? ? mondta Gulyás Gábor. ?Nagy szükség van egy olyan eseményre, amely a magyar fővárost pozícionálja újra a nemzetközi képzőművészeti szcénában." Szerinte erre kiváló lenne egy 2014-től Budapesten rendezendő képzőművészeti biennálé. Erre reagálva Szőcs Géza elmondta: amennyiben a szakma egyetért ezzel a felvetéssel, a kormányzat szűkös anyagi helyzete ellenére is támogatni fogja azt.
A konferencia első napján áttekintik a kortárs művészeti intézmények keretrendszerét, erről György Péter esztéta előadását követően L. Simon László, Keserű Katalin, Fabényi Júlia és Horkay Hörcher Ferenc beszél majd.
A szombati szekcióüléseken megvitatják a Budapesti Biennálé koncepcióját, illetve áttekintik a kritikai folyóiratok szerepét a hazai művészeti életben.
