Kiállítás a bécsi és a brüsszeli szecesszióról

Képző


klimtadele.jpg
Gustav Klimt: Adele Bloch-Bauer I.

 (MTI/AFP) - A szecesszió az art nouveau néven ismert érzéki, kacskaringós formákat mértani, nyújtott alakzatokkal, sima homlokzatokkal váltotta fel. Brüsszelben ennek az irányzatnak legismertebb emléke a Stoclet-palota, amelyet egy belga gyáriparos építtetett Joseph Hoffmann osztrák építész tervei alapján, Gustav Klimt freskóival.
  A brüsszeli La Loge építészeti múzeumban karácsonyig tekinthető meg a szecesszió brüsszeli és bécsi anyagából rendezett, terveket, rajzokat, fényképeket, képeslapokat, bútorokat és ötvöstárgyakat bemutató kiállítás. A kiállítás a szecessziós irányzat történetét 1897-ig, Otto Wagner osztrák építész brüsszeli útjáig vezeti vissza. A művészre akkor nagy hatást gyakoroltak a belga art nouveau alkotói, Horta és Van de Velde, illetve a stílus geometriai változatát művelő Paul Hankar, akit a japán kultúra is ihletett.
  1902-ben, a díszítőművészetek torinói kiállításán Hankar egyik tanítványára, Léon Sneyers-re olyan nagy hatást gyakorolt az ott bemutatott bécsi anyag, hogy Brüsszelben megnyitotta L'intérieur nevű lakberendezési üzletét, amelyben előbb osztrák, majd saját szecessziós tárgyakat forgalmazott. Sneyers tervei alapján 1907-ben Velencében épült tipikus szecessziós palota. Még "a szecesszióért legkevésbé lelkesedő európai országnak számító" Franciaország is kapcsolatba került a bécsi stílussal Robert Mallet-Stevens munkái révén - aki Stoclet rokona volt.