Kiállításmegnyitók a Mai Manó Házban

Képző

A most megnyílt kiállítások szervesen illeszkednek a Mai Manó Ház önként vállalt feladatainak sorába, miszerint a belvárosi műteremház feladata teret adni kortárs és történeti fotókiállításoknak. A Mai Manó Ház küldetése, hogy a magyar fotográfia képviselője és elhivatott támogatója legyen.

Csontos László, ügyvezető igazgató elmondta: "Meggyőződésem, hogy Sára Sándor és Kerekes Gábor képeiből készült kiállítások és kötetek nagyban hozzájárulnak a magyar fotográfia széles körű elismertségéhez és fejlődéséhez. Célunk, hogy a Mai Manó Ház, amely egyben a Magyar Fotográfusok Házának is otthont ad, a magyar fotóművészet szakmai központjává, pezsgő szellemi közösségévé váljon."

Sára fotográfusi pályafutása - ahogyan ezt a könyv és a kiállítás bizonyítja - pontosan ugyanolyan teljes ívet ír le, pontosan ugyanúgy lépésről lépésre építkezve halad előre, mint filmes munkássága. A főiskolai felvételijére készült szociofotóitól, majd fekete-fehér fénykísérleteitől a cigányok, idős falusi emberek között, Erdélyben készített szociofotóiig, illetve nagyléptékű tájképeitől, filmes motívumfotókon át a portréfotóiig, fotós munkásságának minden műfaja helyet követel a magyar fotográfia történetében is.
A "Feledheted-e ezeket az arcokat?" Sára Sándor fényképei című album A magyar fotográfia történetéből című könyvsorozatban jelent meg, amelynek eddigi kötetei a magyar fotográfia történetének legjelentősebb személyiségeit mutatták be képeik útját s egy-egy monografikus igényű tanulmány segítségével. Kincses Károly tanulmánya, valamint Illés György, Gaál István, Bethlenfalvi Géza személyes hangú visszaemlékezései pedig abban segítenek, hogy Sárát, a fotográfus-embert közelhozzák az olvasóhoz.

Sára Sándor Fotói
Kerekes Gábor itt összegyűjtött mintegy negyven fényképét (az életműve két évtizedét) hűvös logikával két részre bontja a tér és az idő tengelye mentén, pontosabban két metaforát alkalmazva. Az egyik a "hely", a másik a "mindennapok".
A fotóművész által ábrázolt környezetet a "normális" városlakó kerülni szokta, kivéve a látványtervezőket és filmgyári berendezőket, akik forgatási helyszíneket keresnek, valamint azt a generációt, amely az 1960-as, 1970-es években kezdett a körülvevő társadalomban orientálódni.
Kerekes Gábor nem egyszerűen titokzatosságra vagy romantikára vágyott pályakezdő korában - első képeit a korabeli kritika is új szociológiai szemléletmód megnyilvánulásaiként értékelte. "Mindennapjairól" szóló tudósításait nem kevésbé.