A Szépművészeti Múzeum centenáriumi évében egy különleges, hat kiállításból álló sorozatot indított el. Az intézmény 2005. december 1-től egy éven át a világ legnagyobb és legrangosabb múzeumainak gyűjteményéből válogatva mutat be nálunk eddig még nem látott mesterműveket. A Géniuszok és remekművek jubileumi kamarakiállítás-sorozat célja, hogy egy-egy jól ismert festőt más megközelítésből ismertessen meg a nagyközönséggel, egy-egy témát pedig rendhagyó módon járjon körbe. A most nyíló tárlatnak a francia barokk festészet egyik legjelentősebb mesterének, Nicolas Poussinnak a Louvre-ból kölcsönzött, Kis Bacchanália című festménye áll a középpontjában. A tárlatot Philippe Zeller, Franciaország magyarországi nagykövete, Bozóki András, a nemzeti kulturális örökség minisztere és Baán László, a múzeum főigazgatója nyitja meg 2006. március 31-én, pénteken 11 órakor a Szépművészeti Múzeum Barokk Csarnokában. A kiállítás megtekinthető: 2006. március 31. - május 21.
Géniuszok és remekművek sorozat III.
POUSSIN: BACCHANÁLIA
Az élet érzéki öröme egy letűnt aranykor igézetében
2006. április 1. ? május 21.
Bozóki András kulturális miniszter és Philippe Zeller, Franciaország magyarországi nagykövete nyitotta meg ma délelőtt a francia barokk festészet egyik legjelentősebb mesterének, Nicolas Poussinnak egy Louvre-ből kölcsönzött festménye köré épülő kiállítást a Szépművészeti Múzeumban. A Géniuszok és remekművek című kiállítás-sorozat harmadik epizódja Bacchanália ? Az élet érzéki örömei egy letűnt aranykor igézetében címet viseli, az alkotó Kis Bacchanália című alkotását a középpontba állítva. A tárlat május végéig tekinthető meg.
A Szépművészeti Múzeum centenáriumi évében egy különleges, hat kiállításból álló sorozatot indított el. Az intézmény 2005. december 1-től egy éven át a világ legnagyobb és legrangosabb múzeumainak gyűjteményéből válogatva mutat be nálunk eddig még nem látott mesterműveket. A Géniuszok és remekművek jubileumi kiállítás-sorozat célja, hogy egy-egy jól ismert festőt más megközelítésből ismertessen meg a nagyközönséggel, egy-egy témát pedig rendhagyó módon járjon körbe. A rendhagyó vállalkozás pozitív fogadtatását jelzi, hogy a sorozat első két tárlatát, a Tiziano és a velencei Madonna címűt és a Tengeri csatákat több tízezren csodálták meg.
A most nyíló tárlat a francia barokk talán legnagyobb mesterének, Poussin-nek egy Louvre-ból érkező remekműve köré épül fel. A mitológiai és bibliai témájú képeiről híres festő bemutatása nem csak azért bír különös jelentőséggel, mert Poussin évszázadokra meghatározta az akadémikus művészet alakulását, hanem azért is, mert csupán egy Poussin mű található Magyarországon, a Szépművészeti Múzeumban.
Nicolas Poussin (1594-1665) Kis Bacchanália, illetve Bacchus gyermeksége címen ismert alkotása 1626-27 táján készült. A normandiai származású, de élete jelentős részét Rómában töltő mester kortársakra gyakorolt hatása, illetve művészettörténeti jelentősége legfeljebb Caravaggio, Rembrandt, Rubens vagy Velázquez szerepéhez mérhető. Poussin szenvedélyesen tanulmányozta az antikvitás még fellelhető művészeti emlékeit, akárcsak az antik auktorok különböző műveit, de az érett reneszánsz festészet nagymestereinek mitológiai témájú műveiből is sokat merített. Különösen nagy hatással voltak rá Tiziano Bacchanália-képei, a budapesti tárlaton szereplő Kis Bacchanália egyértelműen a festő velencei ihletettségű műveinek a sorába tartozik.
A Louvre remekműve köré épülő, csaknem 20 művet bemutató tematikus kiállításon a Szépművészeti Múzeum a saját anyagából válogatott, témaválasztásban és hangvételben rokonítható francia, olasz és németalföldi műalkotásokat tár a látogatók elé. A tárlat elsősorban azt kívánja érzékeltetni, milyen nosztalgikus, idealizált képet alakítottak ki a 17-18. század művészei a klasszikus antikvitás kultúrájáról, a görög-római mitológia egyes jól ismert alakjairól; hogyan látták a Múzsák karát vezető Apollót, a bor isteneként tisztelt Bacchust, a szűzies Dianát, vagy éppen az érzéki Vénuszt, akiket a társaságukban gyakran feltűnő nimfákkal és szatírokkal együtt egy letűnt aranykor jellegzetes figuráiként, a tökéletes harmónia, az érzéki élvezetek, az ideális szépség megtestesítőiként ábrázoltak.
A kiállításon szereplő képek többsége olyan 17. századi művészektől származik, akik egy ideig maguk is Rómában dolgoztak, esetenként Poussin közvetlen környezetéhez tartoztak, illetve akiknek a műveiben az antik tematika klasszicizáló formanyelvvel párosult.
A kiállítás kurátora: Németh István
A Géniuszok és remekművek című kiállítás-sorozat következő, június elején nyíló tárlata Tiziano: Titokzatos férfi képmása című festményét mutatja be.
