 |
| Karácsony Sándor polgármester és Pálúr Endre az általános iskola igazgatója a Terasznak elmondta: a település nevének eredete nem igazán tisztázódott, vagy a Szekeressy család nevére, vagy: királyi szolgák voltak a falu lakói és szekerekkel hordták Szatmárnémetibe az ispánságra a fát és a terményt, innen eredhet a név. |
 |
 |
|
| Karácsony Sándor | Pálúr Endre | |
| Nagyszekeres a XX. század első évtizedeiben körjegyzőségi székhely volt. 1920 körül építették ki a Nagyszekeres-Tiszabecs közötti törvényhatósági műutat. A falu 1990. évi közigazgatási besorolása: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében független polgármesterrel és független képviselőtestülettel rendelkező négy községet - Kisszekerest, Zsarolyánt és Nemesborzovát - magába foglaló körjegyzőség. |
 |
| Az iskola építés emlékköve |
 |
| Iskola-belső nyáron |
 |
| Az udvaron a település jelképe |
| A hatszáz lelkes település általános iskolájába a környékről járnak be a gyerekek. Az emeletes iskolaépület az 1970-es nagy árvíz rombolása után épült, ennek megfelelően - bár igyekeznek csinosítani - már aktuális lenne a korszerűsítése. A víz akkori pusztítását a mai napig nem heverte ki a környék. A térségben kevés a munkalehetőség, sok a halmozottan hátrányos helyzetben élő család. Mégis, amikor körbesétálunk a faluban, szép tiszta, rendezett település benyomását kelti, központjában áll a Millenniumi Emlékpark közvetlenül a kultúrház mellett. |
 |
| A falu híres szülötte |
 |
| A millenniumi park |
 |
| A templom |
| Kőhajításnyira látszik a Gögő-Szenke patak által közrefogott kis mesterséges szigeten a Boldogságos Szűz tiszteletére emelt műemlék templom, amely ma református templom. A már messziről látszó templomhoz érve francia rendszámú autóval érkezett turisták gyönyörködnek az épületben - szakszerű kalauzolás mellett. Csüri Lajos a nagyszekeresi, kisszekeresi gyülekezetek lelkipásztora avat be a templom történetébe: Vannak történészek, akik azt mondják, hogy a Szekeressy család építette a XIV. Században. De a kutatások azt bizonyították, hogy a XV. századi késő gótikus stílusú épület eredetileg erődtemplomnak épült, hasonlóan a közeli Császló és Csegöld templomaihoz. Valaha fahíd vezetett a szigetre, s a XVIII. századig, csak ezen át lehetett megközelíteni. Ekkor még a szigetet is valamiféle palánk vette körül. A templom nyugati oldalát egy XVIII. században épült, fa harangtorony őrzi, melyet előcsarnokszerű barokk cinterem kapcsol össze a bejárattal. A fa harangtorony zömök, fazsindelyes borítású, ezen keresztül lehet bejutni a templombelsőbe. |
 |
| A harangláb és a bejárat |
 |
| A harangláb teteje |
 |
| A harangláb teteje belülről |
| A templom szerkezete a gótikus korszak végének szatmári hagyományait mutatja. Oromzata nincs, kétosztású, kőrácsos ablakai délnek mutatnak. Falait támpillérek erősítik, belső tere nagynak hat, szentélye keskenyebb, mint a hajó. Belsejében őrzött régi fedélből származó gerendán az 1670-es felirat olvasható. Belső berendezései a XVIII. századból valók, festett sík famennyezettel rendelkezik. A templomnak a kutatása, helyreállítása 1981-86 között, Erdelyi Ferenc építész vezetésével zajlott, akkor találtuk meg a konzolokat, bordákat, a barokk jellegű belépőnek a fundamentumában és oldalfalában. Ebből felépült egy negyed süvegelés nélkül mutatva azt a hiányt, hogy századokon keresztül nem volt meg a szentélyben a csillagboltozat és az ablakokban fa ablakok voltak. Nem lehetett látni egyáltalán, a középkori ablakok be voltak vakolva. Helyreállították Budapesten a szószékünket és koronát, mert a könnyező-házigomba 1980-ban beköltözött a templomba és nagy károkat okozott. A szószékkoronának csodálatos a szimbolikája: a forduló vörös nyakakra szárnyat festett - ősi Krisztus szimbólum -, az önmagába tépő pelikán, aki a vérével táplálja a kicsinyeit. Bemutatja a kiszakadó és aláhulló vércseppeket, amikor ezek elérik az emberi szintet, akkor megfordulnak, belefordulnak a világba és a vércseppből szív lesz, ezzel mutatja meg a Krisztus halálának a konzekvenciáját. |
 |
 |
|
| Templom belső | A szószék teteje | |
 |
| A belső rekonstrukció |
 |
| A templom hátulsó oldala |
| Nagy ünnepeken megtelik a templom, gyermekek óvodás kórtól kivétel nélkül hittanra járnak, az ifjúság külön összejöveteleken van jelen. A szigeten szalonnasütéseket és találkozókat rendezünk, volt pedagógus lelkipásztor találkozó, orvos lelkipásztor találkozó. Turisták és vendéggyülekezetek is látogatják a templomot.
Nagyszekeres a Szatmári-Erdőháton fekvő település. Határában nagy területeket borítanak ecsetpázsitos rétek. A lágyszárú fajok közül főként csomós palkával, erdei madárhurral és pázsitlevelű nőszirommal találkozhatunk. Lakói a középkorban királyi szolgák voltak, akik szekerezéssel, fuvarozással foglalkoztak. Ennek emlékét őrzi a helynév, melynek "Nagy" előtagja a Kisszekerestől való megkülönböztetést szolgálja. Megközelíthető Budapest irányából az új M3-as sztrádán Nyíregyháza felé, majd a 471-es úton haladva Fehérgyarmatig, és az onnan leágazó alsórendű úton érhető el, ezen az úton 322 km. Rendszeres autóbuszbusz járata van Fehérgyarmatról. A Mátészalka-Zajta vasútvonal a települést érinti. MENJÜNK MAGYARORSZÁGRA! Fotó: a szerző |
