Az épület a szerb kereskedők betelepülésének idejében, a XVIII. században épült. Egyike volt azoknak a kereskedőházaknak, amelyekkel a szerb kereskedők a város akkori központját, a mai Fő teret körülépítették. Az épület az utca felé árusító helyként szolgált, míg a lakóterület a hátsó fronton, az udvari részen volt. Az épületet az 1850-es években átépítették, aminek következtében a barokk épületrész jóformán teljesen eltűnt. A múzeum kialakításakor azonban újra a barokk hagyományt igyekeztek figyelembe venni, a kiállítási tér az addig feltárt barokk épületrész alapjain fekszik. A múzeumi célú átépítésre 1 979-81 között került sor Hulyák Anna építész tervei alapján. Az L alakú épület egy hegyesszöget bezáró telken fekszik. Hangulatos udvarára az épületből és a Péter Pál utca felől nyílik bejárat. Itt állították fel Kerényi Jenő 1961-ben készült Csontváry szobrát. Kmetty János halála után 1977-ben nagy mennyiségű műtárgy került a szentendrei Ferenczy Múzeum tulajdonába. A művész özvegye egy önálló Kmetty Múzeum alapításának kérésével adta át férje 275 tételes hagyatékát. A hagyaték nagyobb része grafikai és műtermi vázlat, a festmények zömmel a hatvanas, hetvenes évek munkái: farost- vagy falemezre festett hosszúkás olajképek, üvegablak-tervek és üvegablakok, többnyire festett figurális vagy üvegdarabokból cementalapba ragasztott nonfiguratív kompozíciók. A kiállítás most látható formáját 1992-ben nyerte el a harmadik átrendezés eredményeként. A bemutatott anyag alapja a művész 275 tételes hagyatéka, valamint a Ferenczy Múzeumnak a hagyatéki átadást megelőzően gyűjtött Kmetty anyaga. Az életmű teljesebb bemutatásához, mert nem mindegyik festői korszak volt képviselve, különböző közgyűjteményekből kellett műtárgyakat kölcsönkérni. A kiállítás időrendi sorrendben, a különböző korszakokat átfogó egységekben mutatja be az életművet. Kmetty János (1889-1975) művészetére a francia kubizmus volt döntő hatással, ennek egyéni hangú meghonosítása határozza meg művészettörténeti helyét. Nagybányai szellemiségű mestereknél tanult. Korai képei közül a Hazafelé 1910 és a Padon ülő nő című képei képviselik az impresszionisztikus hangvételt. A franciaországi tanulmányutak idejében (1911, 1927) készült műveken jól tanulmányozható a stílusváltás, a cézanne-i képi rendteremtés hatása (Gyümölcs csendélet 1911, Sárgatányéros csendélet 1927). Itthon a tízes években bekapcsolódott a Kassák Lajos köré csoportosuló aktivisták táborába. Hozzájuk hasonlóan Kmetty is megpróbálkozott a sokalakos kompozíciókkal (Kompozíció aktokkal 1912, Hegyibeszéd). 1924 után több alkalommal dolgozott Nagybányán, itt készültek nagybányai városképei. Ugyancsak 1924-től a baloldali beállítottságú KUT (Képzőművészek Új Társasága) alapító tagja és alelnöke lett. Ezt a korszakot idézik fel a geometrikusan átírt KUT csendéletek. 1930-tól Szentendrén dolgozott eleinte csak nyaranként, 1945-től a Régi Művésztelep tagjaként. Szentendre vált témájává könnyű akvarelljeinek, olajfestményeinek, halála előtti korszakában pedig kékes színekkel átfogott hosszúra nyújtott kompozícióinak és üvegablakainak. A Ferenczy Múzeum folyamatosan törekszik arra, hogy az életmű minden egyes korszaka képviselve legyen. Ennek érdekében figyelemmel kíséri a különböző aukciókat esetleges vásárlás céljából. A kiállítás helyszíne: 2000 Szentendre, Fő tér 21. Nyitva tartás: március 31-ig szerdától-vasárnapig. 13-17 óra között; április 1-től október 31-ig szerda-vasárnap 10-18 óra között
