Koday László képein valóságos embereket látunk valóságos tájak és valóságos tárgyak között - olykor meghökkentően különös szituációkban. Piktúrája ugyan a falu életéhez kötődik, de azt nem leképezi, nem a látványt ragadja meg. A látomásokat keresi. Az álom, a képzelet, a tudatalatti tartomány különös hangulatú szürreális ábrázolása foglalkoztatja. Egyéni stílusa meseszerű, gyermekien természetes, ábrázolási módja spontán expresszív. Humoros, szatirikus képein a növények, az állatok és az ember világa azonos értékű egységet képez. Szimbolikája következetes és érthető. Festészete egyszerre narratív és illusztratív, amelyben meghatározó a gondolati tartalom és az érzelmi viszonyulás. A ház tetején levő galambdúc a házzal azonos értékű, csak kisebb lakóépületet jelent. Az egyikben az egymást szerető emberek, a másikban a turbékoló galambok laknak. Míg a fán a madarak, alatta a szeretők évődnek egymással. S közben repül a gólya - olykor pólyással a csőrében. Kék tehenei miért is ne néznék a fürdőzőket, rózsaszín lovai hófehér sörényükkel miért ne válhatnának táltosokká? Fantasztikus történeteket fest, sőt egyszerre több történetet egy-egy nagyobb méretű sokfigurás vásznán. S mindenhol dús növényzet. A képmezőt körbeölelő fa benyúló ágai, a dúsan burjánzó virágok, a piros és kék fák és bokrok a nagy előképet: Henri Rousseau-t idézik. Képein bármi megtörténhet. Az irrealizmus megóvja a realizmustól. Szemlélete, ösztönös valóságlátása létrehozott egy sajátos expresszív realizmust. Így teremt magának a valóság és a képzelet, a mesevilág sajátságos ötvözetével önálló stílust, képi kifejezést, tündéri világot, amely csupa derűs, tiszta színekkel, hibátlanul, szépen megfestett világ. Piros, kék, sárga. A keveretlen, tiszta színek, a határozott kontúrok, a finom rajzosság és a részegítő szabadság világa. Képein a figurák mozgásuk ellenére statikusak. Az alkotás öröme, a jelképek költői ereje, az őszinteség és az élmény lendülete repíti Kodayt hihetetlen magasságok, festői tágasságok megélésére. Paradicsomi állapot. Az öröm és az örömszerzés állapota. Ez Koday László festészete. Galambos Tamás a Képzőművészeti Főiskolán Hincz Gyula és Barcsay Jenő voltak a mesterei. Galambos lázadó volt. Hamar felismerte, hogy a XX. század modern művészeti irányzatait a legszélsőségesebb absztrakcióig és az analitikáig majd a nonfigurativitásig, tehát a világ tárgyiasságától való elfordulást - csak az értheti meg, aki ezzel egy időben rendelkezik a tárgyi világ felfedezésének elemi akaratával. Már főiskolás korában magánmitológiát, önálló, mindenki másétól eltérő nyelvet és minden tekintetben szuverén világot keresett és talált magának. Tudatosan választotta és alakította ki alkotói ouvre-jét, amelyre az őszinteség, az irónia és a metsző kritika a jellemző. A jó és a rossz, a szép és a rút, a humoros és a groteszk szürreális ábrázolását teremti meg egy olyan elidegenedett világban, amelyet a szorongás, a félelem és a bizalmatlanság fémjelez. Témáit a mondák és a mitológiák , a legendák és a bibliai történetek világából és olykor a történelemből meríti és azokat újrafogalmazza. Festői módszere egyéni. Képeit perspektivikusan a dolgok látható és az ember felé forduló felületük alapján nagyság és távolságrendben szemléli. Nem azok egymáshoz való viszonyát, hanem a saját és a mi viszonyunkat a dolgokhoz ábrázolja egy meghatározott szögből nézve. Gondolati festészete ezért tartalmában és lényegében, tudatosságában és érzéseiben is modern. Képei őszinték, választott formanyelve egyéni, szerkesztése tudatosan a távlat, a mélység és a középtér, háttér felosztására épül. Kompozíciós elrendezése szerint az előtérben foglalnak helyet figurái, amelyek bábszínházi figurákhoz hasonlóan karakteresek, bölcsek és ijedtek, közönyösek, a szemek mindig beszédesek. Minimális gesztusai nyugodt képeket eredményeznek. (ld. Fehér szarvas gobelinje). Ábrázolási módja statikus, olykor abból tudatosan kilendülő. (ld. Történelem-tablóját). Színei mágikus realizmussal festett színek, figuráinak arcszíne zöldes, világos színű vagy sárga. egyben jellemábrázoló erejű, háttereinek kékjei messziről felismerhető. Galambos-kékek. (ld. Agyaggalamb lövők). A burjánzó, dús növényzet, a fantasztikus állatvilág a maga falánkságával ótestamentumi üzenetet hordoz. Galambos szép felületű, szépen festett képei részleteiben is hibátlanok. Galambos Tamás festészetében az utóbbi időben jelentős változások tanúi lehetünk. Figyelme és érdeklődése a transzcendens világlátás felé, stílusa mélyebben de mindenképpen másként értelmezhető stílussá válik. De ez már egy másik kiállítás témája lesz. - Angyal Mária A kiállítás helyszíne: 1054 Budapest, Aulich utca 5. A kiállítás megtekinthető: 2005. július 11. - augusztus 29.
