Kolostormunkák a Wladis Galériában
(MTI) - Péter Vladimir ötvösművész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanszékvezető tanára elmondta, hogy a hímzésekben sok a folklorisztikus elem, de a klasszikus hímzésminta is, ezért nehéz meghatározni ezeknek a munkáknak a műfaji hovatartozását.
Hitvallás is lehet e tárgyak elkészítése, de a kollektív "összeadott" tudások eredményei is lehetnek ezek a munkák, amelyek mögül kirajzolódik az egyéni arc, az egyedi művészi teljesítmény.
A hímzések tipikusan az Osztrák-Magyar Monarchia idejében készültek Kelet-Közép-Európában. Plasztikus képekről van szó, olyan alkotásokról, amelyek legfeljebb 20-szor 30 centiméteresek, tenyérnyi nagyságúak és zárdamunkának is nevezik őket.
Az is nyilvánvaló, hogy ezeket az ereklyetartókat többen készítették: a hímzést miniatúrafestő munkája öleli körül, emellett a fát, vagyis a mélyített dobozkeretet is más kéz készítette - magyarázta a művész, aki szenvedélyes gyűjtő a galéria vezetőjével, Szendrey Gáborral együtt.
Ezeket a tenyérnyi ereklyetartókat láthatólag megtervezték, ezüst-, arany- és selyemszállal, emberi hajjal, gyönggyel díszítették, pergament is használtak a virág megformázásához. Mind az 50 darab kolostormunkát rafinált mintázás díszíti - jegyezte meg Péter Vladimir.