(MTI) - Mint az intézmény igazgatója és a tárlat kurátora, Petrányi Zsolt felidézte, a Műcsarnok másfél éve már rendezett egy kiállítást hazai kortárs műgyűjtők anyagaiból, akkor azonban a magyar kollekciókban található külföldi munkákon volt a hangsúly."Most a személyesség izgatott minket" - árulta el Petrányi Zsolt, hozzátéve: ezúttal a gyűjtő és a művész, illetve a gyűjtemény közötti kapcsolat kérdéseit kívánták körüljárni.
A kurátor elmondása szerint minden gyűjtő csak egy termet kaphatott, ami szigorú válogatásra, egyben a kollekció átgondolására is késztette őket. Markáns absztrakt irányvonalat követ Barabás Lajos gyűjteménye, melyből Petrányi Zsolt többek között Botos Péter optikai üvegből készült kockáját, Hetey Katalin acélszobrait, illetve egy Vasarely-tervei alapján megvalósult op-art kompozíciót emelt ki; míg a Hoffmann-gyűjtemény a lírai absztrakt irányába mozdul el.
Hunya Gábor
kollekciója magyar és román kortárs alkotók - többek között El Kazovszkij, Borsos-Lőrinc Lilla vagy Sorin Tara - műveit állítja egymás mellé, néha a provokatív alkotásoktól sem visszariadva. A K. Petrys Házat alapító Bognár Attila négy, számára meghatározó művész munkáit hozta el: Roskó Gábor, Csurka Eszter, Bada Dada és Bernát András alkotásait elsősorban a gyűjtő személye kapcsolja össze. Az absztrakció és a figurativitás határán mozog a K.A.S.-Nyakas Ilona-gyűjtemény, a Kozma-kArton-kollekció pedig a magyar fotó jeles alkotóinak munkáit vonultatja fel.
Nagyszabású válogatást hozott a Műcsarnokba a Pécs melletti Tormáson kortárs művészeti múzeumot tervező Merics Imre, aki a hetvenes évek eleje óta építi kollekcióját, míg a Pálfi-gyűjteményből bemutatott anyag a hazai figuratív képzőművészetbe nyújt széleskörű betekintést. A személyes hangvétel talán a két művész-gyűjtő, Fehér László és Gerber Pál kollekcióiban a legerősebb - zárta a vezetést Petrányi Zsolt.
Mint elmondta, a május 23-ig megtekinthető kiállításon helyet kapott egy információs terem is, ahol a gyűjtőkhöz kapcsolódó könyveket, katalógusokat lapozhatnak fel a látogatók, a Műcsarnok ezúttal üresen hagyott apszisa pedig szakmai programoknak ad helyet. A tárlathoz az intézmény május 15-én egynapos konferenciát is szervez Művészet és menedzsment címmel.
