Száz műtárgy. Ennyit választ évente kortárs magyar képzőművészek munkáiból a most induló - és remélhetőleg öt év alatt kiteljesedő - Nemzeti Kortárs Gyűjtemény szervezőbizottsága. A kvázi kuratórium azonban nem egyszerűen rábök majd száz hazai művészre, hanem minden évben nyílt pályázatot hirdet, és csak a jelentkezők műveit vizsgálja.
Honnan lesz minderre pénz? Kovács Gábor ötlete szerint a gyűjtemény szervezőbizottságának - feltehetően nem csekély kapcsolati tőkével büszkélkedő - tagjai évente legalább száz Magyarországon bejegyzett vállalkozást keresnek majd meg a műtárgyvásárlás lehetőségével. Ha a megszólított cég úgy dönt, támogatja a kortárs képzőművészetet, arról is határoznia kell: egy, kettő vagy esetleg öt évig vállal kötelezettséget a támogatásra. Ez szezononként egymillió forintjába kerül majd az adakozó vállalkozásnak, amelyet ezért - nem mellesleg - megilletnek az adótörvényben szabályozott adóelőnyök. Az így befolyt pénzből a Nemzeti Kortárs Gyűjtemény évi száz kortárs műtárggyal gyarapszik, amelyeket a Kogart Ház minden pályáztatási szakasz végén Andrássy úti kiállítótermében mutat be.