(MTI) - Dávid Gyula, az intézet igazgatója felidézte, hogy a művészkönyv műfaja alig félszázados múltra tekint vissza. Az 1960-as évek lázas művészeti útkeresései közben jött létre, s Magyarországon a 70-es évektől találkozhat az érdeklődő az első eredményekkel, a 80-as években már a kiállítótermekbe is bevonult a művészkönyv. 1993-ban megalakult a Magyar Művészkönyvalkotók Társasága, és ezzel lehetővé vált, hogy kilépjenek a nemzetközi porondra, Párizs, London, Frankfurt, Marseille és Lipcse után a Koreai Nemzetközi Művészkönyv-kiállításon is megjelentek munkáik - tette hozzá az igazgató.
Mint az egyik kiállító művész, Pataki Tibor fogalmazott, a művészkönyv a több száz éves könyvművészet újrafogalmazása, ugyanis egyedi, a könyv tulajdonságaival rendelkező plasztikai alkotásról van szó. Ő a magyar közönség előtt már ismert, "összelapozott" könyvét küldte a tárlatra. Az egész olyan, mintha dimbes-dombos tájat szemlélne a néző.
Pataki Tibor megemlítette egyik kiállítótársát, Szyksznian Wandát is, aki textilre nyomott lapokat fűzött össze lapozható könyvvé. Pataki Tibor azt is elmondta, hogy Ernyey Gyula, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára, a tárlat kurátora régóta tervezte, hogy a kortárs magyar művészkönyveket bemutatja külföldön is.
A Tallinnban egy hónapig nyitva tartó tárlaton a két említett művészen kívül ott lesznek Árva Ilona, Barabás Márton, Békés Rozi, Bornemissza Rozi, Damó István, Kelecsényi Csilla, Kiss Ilona, Kovács Péter Balázs, Lengyel András, Olajos György, Sóváradi Valéria és Szirányi István művészkönyvei is.
