Kovásznai György (1934-1983) rajzfilmrendező-rajzfilmfestő, képzőművész, író és művészetfilozófus. Sokoldalú, nagy formátumú alkotó volt, aki munkásságával termékenyítőleg hatott a magyar rajzfilmgyártás fejlődésére. "...a festészet és a 20. századi újító grafika felől közelített az animációs filmhez. A 60-as évek derekán, mint magyar rajzfilmes, elsőként fordult a modern európai képzőművészet felé, Párizs színes műhelyeinek hatása áramlott be filmjei révén a Pannónia termésébe. Picasso mediterrán sokrétűsége, Matisse festményeinek dekorativitása, fényeinek térélménye, az ördöngös Jean Cocteau képzőművész-filmes gesztusai - mind-mind termékenyítően hatottak Kovásznai gondolkodására. Nagyon szerette Saul Steinberg grafikáit is. A világhírű karikaturista-filozófus játékos eklekticizmusa szemmel láthatólag hatott Kovásznai stílusokat váltogató munkáira." (Reisenbüchler Sándor) Filmjeit nemzetközi díjakkal is elismerték. Az Átváltozások című filmjéért 1965-ben Mannheimben megkapta az Arany Dukát díjat, 1970-ben a Ca ira történelmi festményanimációját Kategóriadíjjal jutalmazták, míg 1974-ben, Barcelonában elhozta a Legjobb színes film díját. Kovásznai rajzfilmalkotói stílusa a mai fiatal rendezőkre is hatást gyakorolt. Péterffy Zsófia animációs filmrendező a Kovásznai által forradalmasított festmény-animációs technikát alkalmazta a Kalózok szeretője című filmjében, amelyet szintén hazai és nemzetközi elismeréssel jutalmaztak. Kovásznai a XX.század 50-es éveiben induló művészgenerációhoz tartozott, ahhoz a társasághoz, amelynek művészete csak viszonylag szűk körben válhatott ismertté, mivel művészi etikája nem engedte, hogy alkotótevékenységét esztétikai divatok, vagy politikai elvárások befolyásolják. Ugyanakkor jelentősége az idő függvényében tovább növekedett, és ma már egyértelmű, hogy korának egyik méltó reprezentánsa lett művészi érzékenységével, egyéni hangvételével. Európai, sőt világméretű tájékozottsága révén mentes volt minden provincializmustól, legjobb példáját adva a magyar-európai művészet egységességének. Kovásznai filmjeiben kiemelt helyzetek egyszerre idézik fel a 60-as, 70-es évek légkörét, ugyanakkor az általa megvilágított társadalmi problémák napjainkban sem vesztették el aktualitásukat. A filmek stílusa a mai közönség számára ugyanolyan élvezhető, mint a húsz-harminc évvel ezelőtti esetében. A filmek el nem évülő mondanivalójának bizonyítéka többek között az is, hogy a filmklubok mind gyakrabban tűzik műsorukra Kovásznai alkotásait. A KOVÁSZanimáció fesztivál egy nagyívű koncepcióba illeszkedik, amelynek célja Kovásznai György életművének rendszerezése és archiválása, valamint a nagyközönséghez való eljuttatása. A végső cél, hogy Kovásznai végre méltó helyére kerüljön a magyar köztudatban. Első lépésként 2003 december 4. és 2004 január 31. között Kovásznai válogatás kiállítás volt látható a budapesti GAG galériában. Jelenleg folyamatban van egy Kovásznai életét, munkásságát bemutató könyv összeállítása és az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének közreműködésével a Kovásznai-életmű átfogó katalogizálása. A Kovásznai Alapítvány törekvései azonban önmagukon túlmutatnak. Kovásznai alakja és munkássága a '60-'70-'80-as évek magyar értelmiségének kulturális törekvéseit reprezentálja. Megismertetése a magyar kultúra ügyét szolgálja, valamint ráirányítja a figyelmet az animáció méltatlanul háttérbe szorított műfajára is. ...hiszek abban, hogy ahogyan az ókor a görögöké volt, a reneszánsz az olaszoké, a felvilágosodás a franciáké, most jön valami, ami egy kicsit a mienké - vallja egy írásában a művész. Ez a gondolat hívta életre a KOVÁSZanimáció fesztivált is: megmutatni a világnak Kovásznai művészetét és megmutatni, hogy Kovásznai világa a miénk is - mindenkié. PROGRAM 2005. február 19. Odeon-Lloyd Mozi (Budapest XIII., Hollán Ernő utca 7., tel.: 329-2064) 2005. február 19., szombat 15:00-16:00 Lisziák Elek Nefelejcs (Forget-Me-Not) című filmje Tahi Tóth László főszereplésével (55'). A Nefelejcs Kovásznai György animációs filmjeit gyűjti csokorba és villant fel belőlük részleteket. Ez a vetítés ingyenes! 16:00-17:00 Kisfaludy András Körúti esték című dokumentumfilmje Kovásznairól (58?). 17:00-20:00 Kovásznai - rövidfilmek vetítése. Az egyes blokkokat Féjja Sándor esztéta, filmkritikus vezeti be. Minden blokk után lehetőség nyílik rövid beszélgetésre a témával kapcsolatban. A belépő az összes blokk megtekintésére jogosít, de lehetőség van az egyes egységek között szabad ki- és bejárásra. blokk- "Tükörképek": Tükörképek (1964; 6,5'), Fény és árnyék (1970; 10,5') Hullámhosszok (1971; 6,5') blokk - "Festményanimáció": Átváltozások (1964; 7,5'), Egy festő naplója (1968;7'), Ca ira (1973; 10,5') blokk - "Irodalmi adaptáció": Hamlet (1967; 9,5') blokk - "A '70-es évek életérzése": Várakozni jó (1969; 4,5'), Körúti esték (1972; 9'), A '74-es nyár emléke(1974; 10,5'), Riportré (1982; 11') blokk: Rügyfakadás NO 3369 (1971; 18,5'), valamint összeállítás a rövidfilm készítésén rögzített felvételekből. 20:00 - 21:20 Habfürdő (1979, 80')"Zenés trükkfilm szívdobbanásra"- Kovásznai György egész estés animációs filmje.
