A másodév végeztével (írtak vala 1954-et) át akar iratkozni a Színház- és Filmművészetire, de a katonai szolgálatot elkerülendő végül is valahol Komlón köt ki, osztozva a szocialista bányászsors megszépítetten is hősies küzdelmeiben. Bernáth Aurél ugyan személyesen hívja vissza a melengetőnek aligha nevezhető alma mater kebelére 1957-ben, valamilyen oknál fogva mégsem jelentkezik a végső ?osztályozó kiértékelésen?. Kész festő, akinek meg kell élnie valamiből. 1958-ban rámosolyog a szerencse, elnyeri a Nyugatra ablakot nyitó Nagyvilág rovatvezetői posztját, s be is tölti azt másfél évtizeden át. 1961-ben veszi kezdetét, dramaturgként, filmes tevékenysége a Pannónia Filmstúdióban, ahol hamarosan a rajzfilmműterem egy egész (?marginális?) művésznemzedéket odavonzó-foglalkoztató vezéregyénisége lesz. Sorra készíti idehaza és külföldön ismertté vált, díjazott animációs rövidfilmjeit, ezekből egy tucatnyi filmes munkássága legjavát alkotja. Ezt a műfajt Kovásznai - s ez jelöli ki különleges helyét a festészet és a film határmezsgyéjén - vérbeli festőként, festőművészként művelte. Az amerikai filmipar szisztémájához igazodni kiváló stílust, technikát nem neki találták ki. 1980 farkasvölgyi házában nagyméretű képek festésébe fog. Munkatársai előtt gondosan titkolt tevékenysége közben tudja meg, hogy a bizonytalan iramban közeledő végzet elé néz. Ezek a festmények azonban mégsem egy, az élettől búcsúzó művész rövid lélegzetű művek, hanem egy nagy formátumú magyar festő kivételes monumentumai. (Mezei Ottó) Helyszín: GaG Galéria 1062 Budapest Andrássy út 13. Megnyitó: 2003. december 4.-én csütörtökön 20 órakor Megnyitja: Péterffy Zsófia Nyitva: 2003. december 4. és december 20. között valamint a karácsonyi szünet után 2004. január 6. és január 31. között; keddtől csütörtökig 14 és 19 óra pénteken és szombaton 14 és 20 óra között.
