Közösségi alkotóműhelyek ontológiája
Miért érdemes közösségi alkotóműhelyt szervezni? Bánáti Gábor, a soproni NYME AMI formatervező főtanácsadója a közösségi munka során születő, országhatárokat is átívelő szakmai kapcsolatok fontosságát emelte ki. A Medence Csoport is workshopok eredményeként alakult meg ? fűzte hozzá Gross András.
Martinkó József építészeti kritikus, szakújságíró szerint a közösségi alkotás egy új struktúrában működő tudás-megosztó modell, melyhez Fehér Bori építész, design menedzser, a MOME EcoLab programvezetője hozzátette, hogy a sikeres közös munka kulcsa, hogy oktató és hallgató ? egyenrangú félként ? kölcsönösen tanuljanak egymástól. Pozsár Péter építész, az Újirány csoport alapító tagja azonban kritikusan tekint vissza a 11 évvel ezelőtti, a csoport alakulása körüli demokratikus állapotokra, arra az időre, amikor még nem éreztek magukban bátorságot az egyéni és felelős döntések vállalásához. Szerinte a workshop az azonnali választ igénylő szituációkban hivatott gyors megoldást nyújtani.
A vitaindító kérdést követően a beszélgetés résztvevői bemutatták az általuk képviselt közösségi alkotó folyamatokat, melyek műhelytitkaiba is betekintést nyerhetett a közönség. Szó esett a workshopot megelőzően felvázolt tervekről és azok megvalósíthatóságának vizsgálatáról, a meghatározott és átbeszélt napirendről és a nap végi prezentációkról, a kiscsoportos munkát értő szemmel bíráló szakértőkről és az anyagok megmunkálásában jártas szakmunkás-tanulók bevonásáról. A beszélgetők külön hangsúlyozták a designmenedzserek szerepét a források mozgósításában, a projektek előkészítésében, véghezvitelében, dokumentálásában és az eredmények nagyközönséggel történő megismertetésében.
Az est konklúziója, hogy bárkinek is szóljon, a közösségi alkotóműhelynek valós szociális problémára kell keresnie a választ ? lehetőség szerint a design eszközeivel.