Réth 1905-ben érkezett Párizsba és haláláig a Montparnasse negyedben élt és alkotott. 1911-ben már annak a szűk művészi körnek volt tagja, akik elindították a XX. század egyik legfontosabb művészeti forradalmát, a kubizmust. E mesterek közé tartozott többek között Picasso, Braque, Metzinger, Lhote, Le Fauconnier, Le Fresnaye, Albert Gleizes és Juan Gris. A művész a non-figuratív festészet megszületésekor is az elsők között volt. Már 1908-as alkotásai között is találhatunk olyanokat, amelyek az első absztrakt mesterek - Kandinszkij, Kupka vagy Giacomo Balla - közé emelik. Az első generációk (Art Abstrait. Les premi?res générations) 1910-1939 című kiállításon, amely áttekintést adott az non-figuratív művészet kialakulásáról és nevesebb képviselőiről, Réth 1910-as alkotása az egyik legkorábbi datálású absztrakt mű. Ugyancsak Réth nevéhez kötődik számos más anyag - téglapor, cement, fűrészpor, kavics, összetört kagyló és tojáshéj, gyufa, salak, szén, növényi rostok, pala, szövetek stb. - bevezetése is a festőművészet alkotótárába: ezeket a vászonra és fára applikálta, s így évtizedekkel megelőzte kortársait. Makláry Kálmán a 90-es évek közepén figyelt fel Réth Alfrédra, és arra a tényre, hogy míg Franciaországban számon tartják a művészt és alkotásait, addig hazánkban csupán néhányan ismerik az alkotó nevét. Évekig tartó kutatómunkájának köszönhetően egy párizsi és két budapesti kiállítás, valamint a háromnyelvű Réth Alfréd tanulmánykötet jött létre: 2003. februárjában, Párizsban a művész kubista korszakából láthatott válogatást a francia közönség, amely újra az érdeklődés előterébe állította munkásságát, ehhez hozzájárult a kiállítás nagy sajtóvisszhangja is. Ennek folytatásaként a Budapest Galériában és a Budapesti Francia Intézetben - immár az egész életművet bemutatva - Budapesten 81 év elteltével ismét önálló kiállításon tekinthették meg az érdeklődők Réth alkotásait. Az eseményhez olyan közgyűjtemények adták kölcsön Réth-képeiket, mint a Pompidou Központ, valamint az échirolles-i Géo-Charles Múzeum. A tárlat anyagát angol, francia, belga, amerikai és német magángyűjteményekből származó festmények is gazdagították. A kiállítás iránti nagy nemzetközi érdeklődést az is mutatta, hogy a megnyitón számos művészettörténész, galéria-tulajdonos és magángyűjtő vett részt a világ minden tájáról. A budapesti kiállítás idején jelent meg az a háromnyelvű (magyar, francia és angol) Réth Alfréd tanulmánykötet, amelyet Passuth Krisztina művészettörténész, Cserba Júlia és Kopeczky Csaba Franciaországban élő művészeti szakírók, valamint Makláry Kálmán, a Párizsban alkotó / alkotott magyar művészek kutatója írtak. A kiadványban ? amely az első, Réth egész életművét feldolgozó könyv ? mintegy 200 színes és ugyanennyi fekete-fehér reprodukció szerepel. Az elmúlt években Réth egyre inkább elfoglalja a művészettörténetben az őt megillető helyet. Az Erdész-Makláry Galériában december 1-jén nyíló tárlaton Réth minden periódusából láthatóak lesznek alkotások. A mostani az első olyan magyarországi kiállítás, ahol a gyűjtőknek lehetőségük nyílik arra, hogy Réth Alfréd alkotásokat vásároljanak. A kiállítás helyszíne: Budapest, V. Falk Miksa utca 10. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 10-18 óra között, szombaton 10-14 óra között
