(MTI) - A fehér vászonra kék és piros fonállal kivarrt feliratos falvédők divatja a 19. század második felétől hódított. A német nyelvterület közvetítésével először a polgári, majd a városi munkás otthonok, s a 20. század elejére a paraszti háztartások konyháinak is közkedvelt dísze lett.
Elsődleges funkciója szerint a meszelt falat volt hivatott a konyha kritikus részein védeni, de elterjedése során mindinkább díszítő szerepe vált hangsúlyossá. Köszönhette ezt a rajtuk tetszelgő, szöveg-szalagok közé foglalt, romantikus, olykor idilli, kivarrt képeknek, csendéleteknek. Érzelmekről, szerelemről, honvágyról árulkodtak, általános igazságokat hirdettek, történelmi eseményekre emlékeztettek. Szövegeiket sokszor német testvéreitől közvetlenül vették át, de hamar "felcsendültek" rajtuk a magyar nóták közismert sorai, sokat dúdolt slágerek, sanzonszövegek, népszínművek szövegrészletei. Falvédőfelirat lettek a hivatásos művészeti alkotások, folklórszövegek, nem egyszer a Biblia kiragadott idézetei is.
A Móra Ferenc Múzeum néprajzi gyűjteménye korántsem dicsekedhet megszámlálhatatlanul sok feliratos falvédővel, de a műfaj legjellemzőbb típusait reprezentálni tudja - közölte N. Szabó Magdolna, az intézmény munkatársa. Közülük kiemelésre méltó az az alsóvárosi paraszti hajlékból nemrég előkerült darab, melyet most az évszak műtárgyává választottak. Különlegességét a maga műfajában - még a történelmi eseményeket megjelenítő darabok között is - igen ritka ábrázolás adja.
A két világháború közötti irredenta kultusz Trianon-szimbólumai számtalan formában jelentek meg nyomdai termékeken, köztéri alkotásokon, de ritkán érhető tetten a paraszti világ használati- és dísztárgyain. Az ily módon is becses darabon a falvédők készítésének hagyományos technikájával a vesztett háború és a békediktátum utáni keserű életérzés hangjai szólalnak meg ismerős rigmusokkal, jelképekkel.
Ez a darab egykori használója szerint a '40-es években készült és egészen 2002-ig, a múzeumba adásig védte az alsóvárosi konyha falát.
